Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

ADATTÁR - REUTER CAMILLÓ - ZSOLT ZSIGMOND: Nagyváty és környékének helynevei

Hegyalja 1855, 1857, 1877, 1894-5: /»- sz BmK. 22, BiK. 19/1, 20/1, BiU.45; 1864; Hegy aljai szántók - a Hegyaljában, lejtős fekvésűek P.:, 1865: Hegy aljai - sz BmK. 356; 1961: Hegyaljai - sz Zs. Hosszúföldek 1865; Hoszu föld - sz BmK. 356; 1894-5; ^ - sz BiU.45; 1961; ~ sz Zs. Irtás 1855: ~ - sz BmK. 22; 1857, 1864, 1877: Irtások - sz sík helyen BiK. 19/1,P., BiK.20/1. Kec skebálvány 1961: » - "Egy a török időkből itt maradt kő, amelyet a gazdák boronanehezéknek használtak, s amikor 1930 körül [\J a török nemzeti küldöttség Turbékon járt a Szulimán emlék felavatásán, elvitték ezt a követ is, amelyet ők akkor kinyitottak és tele volt arannyal. A gazdák bosszankodtak, hogy előbb ők erre nem jöttek rá. De ez nem rege, hanem valóság - fejezte be adatközlőnk. /Hasonló hagyomány él Szilágyon is, és Pécsett a Szamárkútról/. Zs. Keletsőkertalja 1857: Kertek alja N° 2. - sz BiK. 19/1; 1877: Kertek alja II. - sz BiK. 20/1; 1961; — - kertek Kv.; 1961: Zsidókertek alja - ligetes kertek Zs, Zsidókert aj ja - sz, közvetlenül a falu alatt R. Kenderes 1857, 1877: » - sz BiK. 19/1, 20/1; 1864: Kenderesi szántóföldek - egyenes, róna fekvésűek. P. Kenderföldek 1855: Temető - sz BmK. 22; 1862

: Urasági főldkertek - sz BiU. 43; 1862: r» - sz BiU.44; 1894-5: » - sz BiU. 45; 1961: Felső kenderföldek - sz, a temető mellett Zs. Kertalja 1857; Kertalla - sz BiK. 19/1; 1865; Kertek allai földek - sz BmK. 356; 1877: Kertek alyja - sz BiK.20/1; 1961; Kertallai - sz Zs. Szántóföldek a falutól Ny-ra. Kertalja ld. Kelets ő-, Nyugatsókertalja. Kertaljairét ld. Csumág. Kertekalja ld. Keletsőkertalja. Kertirét 1894-5: r, a falutól Ny-ra és K-re egy-egy rét BiU.45; 1961: ^ - sz, r a kertek alatt K-en. Zs. Kiscserierdő 1862

: Kis cser - e BiU.43; 1862: Kis cser erdő - e BiU.44; 1865: Kicseri/"\] erdő - e BmK. 356; 1894-5: Kis cser - e BiU. 44; 1961;/»- sz Zs. A területet 1862 körül csatolták Botykától Becefához, az 1897 évi térképhelyesbítés már szántónak veszi fel /BiU. 43, BmK. 356/. Kis irtás 1961: » Kv. Kisújföldek 1865: Uj földek - sz BmK. 356 ; 1961: ^ - sz Zs. Közép /ső/ fogás 1855: Közép fogás - sz BmK. 22; 1857, 1865,1877: Középső fogás sz BiK. 19/1, BmK. 356, BiK. 20/1; 1961 : Középfogás -sz Zs. /Az 1855-ös térkép hibásan a Középföldek helyén tünteti föl./ Közép/ső/ földek 1857: Kurtaföldek - sz BiK. 19/1; 1865; Középső - sz BmK. 356; 1877: Kurtaföld - sz BiK. 20/1; 1961: Középföldek másképen Kurtaföldek - sz Zs. Közép /ső/ hegy 1857: Középső hegy, Középső düllő - sző BiK. 19/1; Ua. 19/2; 1864: középső dülő - sző P.; 1865: Középső hegy - sző BmK. 356; 1877: Középső düUő - sző BiK. 20/2; 1961: Középhegy - sző Zs. Kurtaföldek ld. K ö z é p / ső/ f ö 1 d e k. Legelő ld. Liget. Legelő 1865: 1 BmK. 356. A Csomági legelő, Nagyréti legelő és Pázsiti legelő együttes neve. Feltehetően művelési ág neve és nem helynév. Liget 1855, 1857, 1894-5: ^ - sz BmK. 22, BiK. 19/1, BiU. 45; 1864; Ligeti rét - posványos hely P.; 1865: Ligeti - sz BmK. 356; 1877: Legelő - sz BiK. 20/1 /"hibás név\]\ 1961: *<* Ligeti - sz Zs. Lukácskapuja 1857: Lukacs Kapuja, Lukatsi Kapuja - sző BiK. 19/1, 2; 1864:~ y sző P.; 1865: Lukácsi hegy - sző BmK. 356; 1877: Lukáts kapuja - sző BiK. 20/2; 1961:/w, Lukácsi hegy - É-nak haladó szurdokát a Középső/ hegy és Lukácsi hegy között, honnan a Lukácsi hegyet is Lukácskapujának nevezik. Zs. Nagyrét 1855: ~ - 1, r BmK. 22; Részei később a Nagyréti legelő, a Csumági legelő és a Pázsiti legelő. Nagyrétilegelő 1857, 1862, 1862, 1877: ~- 1 BiK. 19/1, BiU. 43-4, BiK. 20/1; 1961; Nagyrét - r Zs.