Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről. (1950-1954)

felhívja a járási elnököket arra is, hogy jelöljék ki az apparátusból azokat az előadókat, akik az állandó bizottságok Írásbeli teendőit végezni fogják, valamint az állandó bizottságok elnökeinek összehívása előtt dolgoztassák ki az egyes osztályok vezetőivel az állandó bizottságok három hónapos munkatervét. (Bm T. Ig. o. 5200-61/1951) Itt jegyezzük meg, hogy a tanácsszervezet működésének kezdetén az aisóbbfoku tanácsok testületi tevékenységét gyakorlatilag a Megyei Tanács Igazgatási Oszálya irányította. (Bm. T. Ig, o. 5.200-46/31/ 1950. III. sz. ) 24/ BmT. 104-37/4/1952. 25/ BmT. Titk. 104-9/1953. 26/ BmT. Titk. 104-57/1/1953. 27/ BmT. Titk. 104-58/1/1953. 28/ E téren még a felsőbb szerveknél is előfordult alkotmányellenes intézkedés. Pl. a Népművelési Minisztérium aug. 21-én olyan utasítást adott ki, hogy a megyei Népművelési Állandó Bizottságban - mint tag - a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kulturf elélő se vegyen részt. (BmT. 104-67/1/ 1953.) 29/ Ilyen intézkedések voltak: Az 1953:13 tvr: A Magyar Népköztársaság ügyészségéről; 1. 034/1953 Mt h. A rendőrhatósági őrizet alá helyezés megszüntetéséről; 1953: 16. z. tvr.: A rendőrségi kihágási bíróság megszüntetéséről; 11954: I. tv.:. A lakosság bejelentésének intézéséről; 1954:11. tv. : A Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről. 30/ A rendelet száma: 104-237/1953 sz. Minisztertanács Helyi Tanácsok Titkársága (BmT, 104-76/1/1953) 31/ Szabad Nép 1953. nov. 3. 32/ A 16. 088/1950/VIII. 6/ F. M. sz. rendeletről van szó, amely az őszi mezőgazdasági munkálatokról intézkedett. 10 paragrafusban, 22 pontban és számos alpontban, rendkívül aprólékosan irta elő a különféle terményekkel, a növényápolással kapcsolatos teendőket és határidőket. 33/ A szocializmus építésének útját. (A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának anyagából. Budapest 1956. 335 és köv. o. ) 34/ A termelőszövetkezeti mozgalom úttörői a szegényparasztok voltak, s később is ők alkották a termelőszövetkezeti tagság nagyobb részét. Erről a kérdésről Zsilák András megállapítását idézzük:'". . . biztak a párt politikájának helyességében, és hitték, hogy felemelkedésük egyetlen járható utja a kollektiv szocialista gazdálkodás. Ez a bizakodás a párt politikájának helyességében a szocializmus építésének kezdetén ugyancsak nem volt alaptalan. Igaz, hogy a dolgozó parasztság anyagi létfeltételei ebben az időben nem javultak, a szocialista épités számos vívmányának hatására azonban a falu kulturális és politikai arculata jelentősen megváltozott." (Zsilák András: A magyar társadalom osztályszerkezetének alakulása a szocializmus építésének kezdeti időszakában és a Magyar Dolgozók Pártja szövetségi politikájának főbb vonásai. (1949-1956) A Kommunista Párt szövetségi politikája. 1936-1962.Budapest 1966. 183. o. )Később, 1951ben és 1952-ben már nem annyira a bizakodás, mint a fokozódó begyűjtési és adóterhek következtében választották sokan a termelőszövetkezeti gazdálkodás útját. Azonban Zsilák András hangsúlyozza, hogy a termelőszövetkezetben a szegényparasztok többsége biztosabb jövedelemforrást talált, jobb körülmények között élt, mint a továbbra is egyénileg gazdálkodó szegényparasztok többsége. 35/ Operativ Bizottságokat először 1949 nyarán szerveztek az aratási, cséplési és gabonabegyűjtési munkák sikeres lebonyolításának politikai szerveiként. A Bizottság főfeladata a felvilágosító, népnevelő tevékenység volt. A megyei Operativ Bizottság 1949. évi munkaterve igy szólt: "Tudatosítjuk a falu parasztságával, hogy miért van szükség terménybegyüjtésre. A rendelet progresszivitását ismertetjük, felvilágosítjuk parasztságukat, hogy a terhek a kulákokra vannak hárítva. Kihangsúlyozzuk, hogy a rendelet (a 103.740/1949 K. H. F. M. sz. rendeletről van szó - Sz. M. ) milyen kedvezményeket biztosit a termelőszövetkezeti csoportoknak, valamint a dolgozó parasztságnak. A módszerek: egyéni agitáció, kisgyülések tartása, a sajtó felhasználása, a cséplési ellenőrök között népnevelők megbízása. Az agitáció jellege: súlypont az éberség kérdése, a kulák szabotázs lehetőségének kihangsúlyozása. " Az Operatív Bizottságok tevékenysége 1950 nyarán, az ideiglenes megyei tanácsok megszervezésekor szűnt meg, majd 1951 tavaszán a Belügyminisztérium ismét elrendelte megszervezésüket.