Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - V. BORECZKY BEATRIX: Márévár története a XIV-XV. században

Ezenközben nem feledkezik meg családi birtokai gyarapításáról sem. Megszerzi a szentkirályi, majd bálványosi uradalmakat. Hamarosan felfigyel a Töttös család kihalásával felmerülő birtokszerzési lehetőségre. Valószínű, hogy a végül 1466-ban létrejövő kölcsönös családi örökösödési szerződés hosszas előkészítés eredménye. Tudjuk, hogy 1457-ben a pécsi püspök az ő közbenjárásával mond le Márévárra vonatkozó Ítéletéről. 12 7/ 1466-ban Várdai István zálogba veszi Töttös László birtokait 15000 Ft. -ért. Ugyanekkor biztosítja birtokainak élethosszig való használatát egy szerződés ellenében, melynek értelmében, ha Bátmonostori László fiu örökös nélkül hal meg, birtokai a Várdai családra szállnak, ha pedig a Várdai család jelenleg élő tagjai halnak meg fiu örökös nélkül, a Várdai vagyont a Bátmonostori család örökli. Nyilvánvaló, hogy a szerződésnek ez a része merő formalitás. A szinte polgári vagyon-gyarapító szellemmel rendelkező Várdai István számára nagyon is nyilvánvaló annak valószinütlensége,hogy ebben az időben Töttös László fiu örökösre tegyen szert. A Várdai család számos tagja közül pedig lehetett erre számítani. 12 8/ Azonban, hogy a vagyon semmiképp se csúszhasson ki a keze közül eljegyzi Töttös László leányát, Orsolyát, először Simon, majd annak halála után János nevü unokaöccsével. 12 9/ Ez a birtokgyarapitási módszer, mely békés, de ravasz módszerekkel él, a Mátyás korában felemelkedő főnemesség sajátja. Nem harctéri babérokkal, nem is erőszakosan, nem szüntelen kilátástalan perlekedéssel próbálja növelni vagyonát. A Mátyás alatti békés idők erre nem is adhattak lehőséget. Felkutatja és megtalálja azonban a birtokgyarapitás legális lehetőségeit, ha azok tisztességesnek nem is mondhatók Márévárat és tartozékait tehát Töttös László halála után a Várdai család örökli. Bár Fraknói ugy tudja, hogy a vár rövid ideig Bakócz Tamás tulajdona, ezt ma már nem tudjuk ellenőrizni, ugyanis az adat az Erdődy család lappangó galgóci levéltárából származik. 1^0 / Hogy a vár és tartozékai valójában a Várdai család birokában maradtak, arra több adatunk is van. 1526-ban, mikor a vár akkori tulajdonosa Várdai János elesik a mohácsi csatában, testvére Mihály, igen jellemző módon, egyenest a csatából hazajövet 1000 Ft értékű aranyat magával visz. 131/ Miután a török elfoglalta, majd Buda és Pécs eleste után a XVI. század vége felé el is pusztította a várat, a várban lakó Várdai Jánosné fiaival Kisvárdára költözött. 132/ Ettől kezdve évszázadokon keresztül Márévárnak már csak festői környezetben elhelyezkedő romjai beszéltek az arrajáróknak a régmúlt idők eseményeiről. Jegyzetek 1/ Fényes Elek : Magyarország geográphiai szótára, 1851. 298. o. 2/ A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zieh et Vásonkeő. I-XII. Szerk. Nagy Imre, Nagy Iván, Véghely Dezső, Kammerer Ernő, Lukcsics Pál, Pest, 1817,-Bp. , 1931/ a továbbiakban: ZO. / I. 159. o. 3/ A Becsei Imrétől származó család később két ágra szakadt: a Vesszős-féle ágra, mely zselizi előnévvel is nevezi magát, és a Bátmonostori ágra, mely Töttös leszármazottaiból áll, ezért Töttösnek is nevezik őket. 4/ Frankói Vilmos: Bakócz Tamás primás élete. Századok, 1888. 101. o. 5/ Németh Béla kéziratos hagyatéka, Bam. 235. sz. kézirat. 6/ Velics Lajos-Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek 1543-1639 Bp. 1886. -90. I. -II. , IL 45. o. 7/ G. Sándor Mária: Régészeti kutatások Márévárban 1960, Magyar Műemlék védelem 1959-60. Bp. 1964. 8/ Id. 7 jegyz. 9/ G. Sándor Mária: Adatok Márévár épitéstörténetéhez, Műemlékvédelem, 1966. 2.sz. 10/ ld. 9. sz. jegyzet 11/ UC 3 7:54 és 3 7:47 Fol 103. vö. Follajtár Ernő: Baranya vármegye eltűnt helységei, Magyar Szociográfiai Intézet Köleményei, I. évf. 1942. 10. o. Reuter Camilló: Magyaregregy helynevei (Adattár), Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 32. füzet, Bp. 1961. 3 73. o. G. Sándor Mária id. müvei