Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről. (1950-1954)

A Baranya megyei Tanács ünnepélyes keretek között tartott alakuló ülését november 8-án a Függetlenségi Népfront megyei elnöke nyitotta meg, a jegyzőkönyv vezetésére felkérte az ideiglenes tanács végrehajtóbizottságának volt titkárát, (aki az okt. 22-i választások alkalmával is bekerült a megyei tanács tagjai sorába),, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig két másik tanácstagot. Megnyitó beszéde végén felszólította a jelenlevőket, hogy megbízólevelüket mutassák fel, majd megállapította, hogy a tanácstagok megbízólevelüket megkapták. Ezzel a Baranya megyei Tanácsot megalakultnak nyilvánitotta. Felhivta a megalakult tanácsot, hogy első feladatként tagjai sorából alakitsa meg a végrehajtóbizottságot. A végrehajtőbizottság tagjainak megválasztása után e szűkebb testület visszavonult és saját soraiból megválasztotta az elnököt, a két elnökhelyettest és a titkárt. Baranya megye első, választott tanácstestülete, amely alkotmányos módon jött létre, ezzel megkezdte működését. Mielőtt azonban a Baranya megyei Tanács tanácskozásainak ismertetésére rátérnénk, szükségesnek véljük, hogy röviden áttekintsük azokat a rendelkezéseket, amelyek az első tanácsciklus idején napvilágot láttak a tanácsülések előkészítését, lefolytatását, ügyrendjét illetően. 1. Általános rendelkezések A tanácsülések tárgyalási anyagára vonatkozóan a tanácstörvény végrehajtási utasítása csak egy pontban rendelkezett általános érvénnyel: előirta, hogy a tanácsülések első napirendi pontjaként ( - a rendkívüli ülések kivételével - ) a végrehajtóbizottság működéséről szóló beszámolót kell felvenni. Megállapítható, hogy a Baranya megyei Tanács e rendelkezéstől csak kivételes esetben tért el. A tanács munka irányításában kezdetben erős centralizmus érvényesült. A tanácsülések napirendjét eleinte minden szinten a Belügyminiszérium szabta meg, gyakran még az egyes előterjesztések vázlatát is közölte. A megyei tanácsok vonatkozásában ez a kötöttség 1951 végén szűnt meg, jóllehet a későbbiekben is gyakran érkeztek utasítások meghatározott témák kötelező megtárgyalására. 1951 februárjában tartotta II. kongresszusát a Magyar Dolgozók Pártja. A kongresszus többek között határozatot hozott az államgépezet munkájának további javításáról is. Kimondta, hogy következetesen folytatni kell a közigazgatás, valamennyi állami szerv demokratizált, a bürokratizmus elleni harcot, a tömegek bírálatának és ellenőrzésének fejlesztését. Erősíteni kell az osztályellenség felfedésére és leküzdésére szolgáló állami szerveket. Az állam valamennyi szervében, a legfelsőbbtől a legalsóbbig, érvényesülnie kell a párt irányításának, anélkül, hogy ez az állami szervek önálló munkáját és felelősségét csorbítaná, 4/ A kongresszusi határozatok nyomán a Belügyminisztérium fokozta erőfeszítéseit, hogy a helyi tanácsok testületi munkájában mutatkozó hiányosságok megszűnjenek. A helyi tanácsok működését - a községi tanácsokig bezáróan - igen nagy figyelemmel kisérte. A testületi tevékenység tekintetében elsősorban arra törekedett, hogy az állami irányító munkába bevont tömegek elsajátítsák a képviselethez és a döntéshez szükséges alapvető ismereteket. 1951 szeptemberében a Helyi Tanácsok Főosztálya egy körrendeletet adott ki"a tanácsülések kiértékeléséről összefoglaló jelentések készítése tárgyában. " A rendelet arra utasította a megyei végrehajtóbizottságot, hogy a községi tanácsülések megtartása után, a járási végrehajtóbizottságok jelentései alapján rövid időn belül jelentse a községi tanácsülések tapasztalatait. A jelentésben ki kellett térni arra, hogy a korábbi tanácsülésekhez képest mutatkozik-e fejlődés, vagy visszaesés. Az Összehasonlítás alapjául bizonyos szempontok szolgáltak: számszerint hány tanácsülés volt megtartva a járásban, hányat kellett elhalasztani, mennyi, volt a megjelent tanácstagok aránya, milyen aktivitást fejtettek ki a tanácstagok, hangzottak-e el egészséges, jó javaslatok, s melyek voltak ezek, a község lakosai milyen érdeklődést tanúsítottak a tanácsülés iránt, tapasztalható-e ezen a téren fejlődés? Milyenek voltak a beszámolók, az előző üléshez képest tapasztalható volt-e fejlődés? milyen konkrét eredményei és hiányosságai voltak a tanácsülésnek? Ez utóbbi témánál még további részletezést is kellett adni a jelentésben: mennyiben segítették elő a tanácsülések az időszerű feladatok megoldását? Pl. begyűjtés, szántás, vetés, tszcs-k fejlődése stb. ) Érvényesült-e a bírálat a tanácstagok részéről a VB felé, és viszont. Megmutatkozott-e a tanácsülésen a tanácstagok példamutatása, áldozatkészsége? Hányan tettek eleget a begyűjtési előírásoknak?