Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)
TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - V. BORECZKY BEATRIX: Márévár története a XIV-XV. században
Ettől kezdve a várat két család birtokolta szüntelen perlekedések közepette. A Márévár körül bonyolódó ügyletek adatokként szolgálhatnak arra vonatkozóan is, hogy jöttek létre az e korra jellemző zavaros birtokviszonyok. Ebben az időben gyakorlatilag a kért ulajdonos közül egyik sem lakott a várban. Vesszősről tudjuk, hogy zólyomi főispán volt, tehát nyilván nem tartózkodhatott itt. Jól mutatta azonban az uj birtokos család tagjainak konstruktiv birtok-szervező és birtokszerző politikáját, hogy alig pár év alatt az újonnan megszervezett területen különféle épületeket hozott létre. Gunyafi István Nakon élt. Erről egy Vesszös jobbágyai ellenelkövetett rablási akció miatt szerzünk tudomást. 74 /István ugy látszik még mindig elődei politikáját igyekezett követni. 1358-ban jött létre a végleges osztozkodás, mely szerint Vesszősé lett a vár északi része, a harangtorony, a Boldog Margit egyház és a Boldogságos Szűz tiszteletére épült monostor felének patronátusi joga. Gúnya Istvánné a var déli része a ciszternával, szintén egy harangtoronnyal, a Szent Kereszt egyház, s azelőbb emiitett monostor patrónusának másik fele. Márévárnak és tartozékainak egyelőre felerészben való megszerzése csak töredéke Becsei Imre fiai tudatos birtokszerző tevékenységének. Egyéb, környékbeli települések lassú, taktikus megszerzésével kapcsolódik össze. A közeli Battyán például 1256-ban még Vidfi Miklós leányainak birtoka. 1333-ban Becsei Imre és fiai már azt állitják, hogy Battyán az ugyancsak környékbeli Jánosival és Kompoltfalvával együtt őket illeti meg, erre vonatkozóan érvényes oklevelük van.76/ 1335-ben viszont már arról értesülünk, hogy Becsei, Vesszös és Töttös "de Bochian" bizonyos Jakabnak kisjánosi birtokrészét erőszakkal elfoglalták. 77 / Battyán megszerzése tehát sikerült. A többi település ekkor még legalábbis nagyobb részében nem az övék. Állandó ellentéteik vannak a környékbeli kisebb birtokosokkal. Nem sokkal ezután próbálnak Márévárhoz és tartozékaihoz zálog, adásvétel és csereügyletek kapcsán hozzájutni, amely törekvésüket, mint láttuk siker koronázza. Hogy Vesszös és Töttös igényt tartott a környékbeli birtokokra, jól mutatja Vaszar birtok cseréje elleni tiltakozásuk 1352ben. 7 ^/ 1376-ban a környékbeli Ábeli család Raksa és Meszes falvakat is elzálogositotta. László és Tamás mestereknek (Vesszös és Töttös fiai). 79/ A Becsei Imrétől leszármazó család birtokai általánosságban több megyére terjednek ki, de nem alkotnak összefüggő birtoktestet. Kisebb egységek létrehozása azonban lehetséges volt. Erre irányuló törekvésük meg figyelhető. Egy-egy már megszerzett birtokrész kiindulva fokozatosan terjesztik ki hatalmukat a környező birtokrészekre, amihez igénybevették a csere, a zálog, az adásvétel és a királyi adományozás lehetőségeit. 1348-ban a pécsi püspök adja zálogba TÖttösnek Nyárád, Kölked és Bátfalva nevü birtokait 400 aranyforitért.80/ Márévár esetében már láttuk, hogy a zálogszerződés milyen utonmódon vezethet birtokgyarapodáshoz. A zálog itt is azért "volt különösen előnyös, mert TÖttösnek a közeli Lajméron, Kerekegyházán és Majsán szintén voltak birtokai. A Töttös család gondot forditott nemcsak birtokainak megszerzésére, hanem megszervezésére is. Ezt tanusitja, hogy falvaikat igyekeztek ujabb jobbágycsaládokkal gyarapitani, amely jobbágyokat gyakran szerezték a környékbeli birtokosok falvaiból, igy a Gúnya családtól is. Ezt a törekvésüket mutatja az az oklevél is, melyben a kunok kapitánya 12 kunnak Töttös birtokaira való átköltözését megengedi. 81 / A XIV. század derekától az általános konszolidációval párhuzamosan az okleveles anyagban található adatok lényegesen kevesebbet árulnak el a család további terjesztkedéséről, vagy tevékenységéről. Ez az időszak, amikor a várra vonatkozó okleveles anyag volumenében általános csökkenés figyelhető meg, melyek nagyrészt a hatalmaskodási perek időszakos csökkenésével is Összefüggésben vannak. A vitás kérdések megoldása túlnyomórészt jogi útra tevődik át. Ez az időszak, mely alatt az újonnan felemelkedő nemesség gazdasági és politikai poziciót lassan erősiti, a központi hatalom azonban még nem elég erős ahhoz, hogy az anarchiát megakadályozza. I. Lajos halála után azonban a központi hatalom egyszeriben széthullik. Nyilvánvalóvá válik, hogy az uj nagybirtokos réteg épp ugy nem akarja alávetni magát semmiféle hatalomnak, mint száz évvel ezelőtti elődei. Aza réteg, amely képes volt elég magasra emelkedni ahhoz, hogy az ország politikai irányításában közvetlenül részt vegyen, most igyekszik hatalmát mind jobban kihasználni. Az a réteg, amelyik ezt nem tudta elérni, melyek közé a Becsei család is tartozik, az anar-
