Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - KOPASZ GÁBOR: A pécsváradi közalapítványi iratok

Jegyzetek Sörös Pongrác: Az elenyészett bencés apátságok, Bp. 1912. - 13 oldal. Uo. 38. oldal. Az 1542. évi Összeirás eredetije az Országos Levéltárban található. Fénymásolata megvan a Baranya megyei Levéltárban: Bm.lt. Conscriptiók, Ö.l. Németh Béla: Szent Istvántól a jelenkorig. Baranya múltja és jelenje (Szerk: Várady Ferenc), Pécs, 1896. II. 520 oldal. Uo. 478. oldal. Sörös Pongrác i.m. 347. old. Vágsellye nem tévesztendő össze a Baranya megyei Sellyével. Egyébként érdekes,hogy a "sellye" szó a régi székely szóhasználatban annyit jelentett, mint sir, koporsó, Szent Mihály lova. Baranyában a pécsváradi apátság megszüntetéséig két hiteleshely (locus credibilis) működött: a Pécsi Káptalan (Capitolum Ecclesiae Quinqueecclesiensis) és a Pécsváradi Konvent (Conventus Monasterii Varadiensis). Eredetileg a hiteles személyek pedig olyan országos főemberek voltak, akik közhitelű pecséttel rendelkeztek: a nádor, a királyi főkancellár, az országbiró, a királyi személynök, a tárnokmester, a horvát bán, az erdélyi vajda. A babarci tiszttartóságot később legtöbbször versendi tiszttartóságnak nevezték. A pécsi kamarai hivatal igazgatása alatt még több-kevesebb önállóságot élvező baksai kasznárság 1790-ben már megszűnt. A baksai kasznársági uradalomhoz, amely szintén a tanulmányi alap tulajdona volt a következő községek tartoztak: Baksa, Téseny, Magyarmecske, Tengeri, Alsóegerszeg és Hegy s zentmárton. Káldy Sándor után Hegyessy (Gruber) Ádám lett a pécsváradi uradalmi főfiskális. Hegyessy 1848-ban ment nyugdijba és valószinüleg Domolospusztára költözött. Az őleszármazottai az Igmándy-Hegyessyek. Utána Rihmer Ignác a pécsváradi központi fiskális, aki eddig a mágocsi és vajszlói uradalmak "ügyvédője" volt. Amikor pécsváradi főfiskálissá kinevezték, hosszabb ideig megtartotta a mágocsi és vajszlói uradalmak jogi és peres ügyeinek intézését is. Ez azt jelentette, hogy az összes baranyai közalapitványi uradalmak jogi képviselője volt. Közalapitványi iratok. Pécsváradi Provizorátus, 89/1825. sz. Uo. Praefektorátusi iratok, 249/1851. sz. Somogyi Zoltán erdőmérnök,volt erdőgondnok tájékoztatása. A szekszárdi tanulmányi alapitványi iratokról később olyan hirek érkeztek, hogy Bátaszéken mentek veszendőbe (! ? ). Mivel az iratok rendezése nem fejeződött be, némi módosulás még lehetséges a végső fondjegyzéken. Lényegében azonban nem változik és szempontokat adhat más közalapitványi birtokok gazdasági iratainak a rendezéséhez is. Közalapitványi iratok. Pécsváradi úriszéki kontraktusok, 101/1768. sz. Uo. Mágocsi uradalmi fiskális, 15/1837. sz. Uo. Pécsváradi úriszéki iratok, 30/1826. sz. Uo. Vajszlói provizorátus, sz.n. 1792. márc. 24. - Ózdfalu és Mindszent községek ebben az időben a Kapuvári familia birtokai voltak. Uo. Bozsoki provizorátus, 132/1820. I. sz. Uo. Szekszárdi úriszéki jegyzőkönyvek, 23/1834. sz. Siklósi uradalom úriszéki iratai, 49/1790. sz. A vajszlói uradalom mint felperes és egy czinderybogádi lakos mint alperes ügyében 1869-ben egyik alkalommal a "vajszlói szolgabiróság" Ítélkezett. Az Ítéleten, amelyet Vajszlón kelteztek, a pecsét körirata: Baranya V.M. Siklósi járás Alszolgabirája. Ebből arra lehet következtetni, hogy a siklósi járáshoz tartozó Vajszlón alszolgabiróság volt és természetesen Siklóson mint járási székhelyen volt a főszolgabiróság. Közalapitványi iratok. Szekszárdi úriszéki jegyzőkönyvek, 45/1834. sz. Baranya megyei Földhivatal iratai, 94-1662/1948. sz. Közalapitványi iratok. Úriszéki iratok, contractusok, 103. Ami a régi mértéket illeti: 1 urna =33 kupa, 1 kupa = 1 icce (vagy egyes vidékeken 2 icce), 1 icce = 2 meszely = kb. 8 dl.