Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)
TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - KOPASZ GÁBOR: A pécsváradi közalapítványi iratok
sajátos szövege volt, amely tartalmában a tórára támaszkodott. Úriszéki vallatásoknál, tanúkihallgatásoknál alkalmazták. 21/ Mivel Baranyában sok volt a patakmalom, az úriszéki iratanyagban gyakoriak a malomperek, amelyek legtöbbször hajtóenergiával, a vízhasználattal kapcsolatosak. Nem ritkák a házasfelek békéltetésére, a válások megakadályozására vonatkozó úriszéki intézkedések sem Ha már a községi elöljáróság pálca ütésekkel sem tudta rábirni a különváltan élő házasfeleket a házasság helyreállítására, az uriszék is megkísérelte, hogy egymáshoz visszatérítse őket. / Úriszéki eljárással vették el a jobbágytól a házát, telkét, ha a jobbágytelket nem művelte az uradalom által megkívánt módon. A jobbágyok, ha az uradalmi erdőben engedély nélkül szükségletükre fát vágtak ki, igen szigorú büntetést szabtak ki rájuk. A nagyfalui jobbágyok is beismerték tettüket, de a jószágkormányzóhoz benyújtott kérvényükben hangoztatták a pénzbüntetés túlságos magas voltát, s hogy azt megfizetni nem tudják és ennek ellenére az ispán tüzzel-vassal követeli rajtuk. "Nagyságos Régens Urunk méltóztassék bölcs elmével a mi szegénységünket és sanyaruságunkat kegyesen meggondolni, nemde a mi csekély határunk köröskörül az szomszéd uraságbeli helységeknek határaival be vagyon sáncolva és ha csak egy, vagy két lépéssel általmegyünk, már mint a sasok kegyetlen körmeivel bennünket szakasztanak" - irják a nagyfaluiak. 23 / Az uriszékek működését, mint az egész úrbéri jogviszonyt, az 1848. évi IX. tc. szüntette meg, s a volt jobbágyok magán- és büntetőjogi bíráskodási ügyeit részint a járási szolgabirákra, részint pedig a megyei törvényszékekre ruházta át. 24/ Az uradalmakhoz tartozó italmérési, mészárszéki, téglaégetési, rév-, vám-, halászati és egyéb haszonvételi jogok a földesuraságot illeték és ezeket az alapítványi uradalmak is élvezték. A vajszlói vallásalapitványi uradalomban 1791-ben összeírás utján számbavették a birtokhoz tartozó halászati jogot. Ugyanebben az időben árverés utján bérbeadták az uradalmi korcsmákat és mészárszékeket. A dunaföldvári uradalom a dunai kishalászati jogot 1817 elején három esztendőre ugyancsak árverés utján adta bérbe. A bérleti idő Szent-György nappal kezdődött. A földvári határban a Duna vizében az árendáson kivül másnak nem volt szabad halászni. Azon a cimen, hogy a földvári lakosok minél jobban el legyenek látva hallal, a szigetben levő vizeket is a kishalászathoz kapcsolták. Az árverésen a legtöbbet ígérőnek az árenda harmadrészét mindjárt az árverés után le kellett tenni. Egyébként negyedévenként kellett fizetni a bért az uraság kasszájába. A bérösszeg leszállítását a bérleti időtartama alatt az árendás nem kérhette. Az öcsényi uradalmi korcsmáitatás és husmérés haszonbérlői panaszt emeltek, hogy a helységbeli lakosok alattomban bort árusítanak, marhákat vágnak és hust mérnek, s a legelőkre vidéki juhokat bérelnek. A szabálytalan bor- és husmérést a községi elöljáróság sem akarta elismerni, ezért panaszukkal a bérlők a pécsváradi praefektushoz fordultak. A kerületi főtiszti hivatal felhivta a szekszárdi úriszéket, hogy fenyítse meg azokat, akik a törvényeket áthágják. 25/ Ugyancsak árverés utján adták bérbe a többi alapítványi uradalmak haszonélvezeti jogait is. Sőt ebben az időben a monyoródi csárda örökáron való eladása is árverés utján történt. A közalapítványi birtokok haszonvételi jogai egészen az 1945. évi földreformig fennálltak, s az uradalmak megszűnése után bizonyos vonatkozásban az Országos Földhitelintézetre szálltak át. Vitás ügy kapcsán a Baranya megyei Földhivatal még 1948-ban is ugy intézkedett, hogy a 600/1945. M.E. sz. rendelet szerint a megszűnt egyetemi alapitvány tulajdonában volt korcsmák bérbeadására az Országos Földhitelintézet vált jogossá. 26/ A haszonvételi jognál is jelentősebbek voltak azok az úrbéri eredetű szolgáltatások amelyeket a jobbágyok teljesítettek a földesúr részére terményekben, munkában, vagy pénzben. Ezen szolgáltatások közé tartoztak a füstpénz, amelynek összege minden házhely után évi 1 forint volt; a kilenced (nona) minden terménynek kilencedik része, amelyhez szőlők esetében még a hegyvám is járult (ius montanum); a robot, vagyis a jobbágyok által teljesített ingyen munka, amelynek kapcsán az egész telkes jobbágy évi 52 igás, vagy 104 gyalognapot, a házaszsellér 18 gyalognapot, a házatlanzsellér 12 gyalognapot dolgozott a földesúrnak; továbbá az egyéb kisebb szolgáltatások, mint amilyen a hosszufuvar (longa vehitura) volt amelyet négy egésztelkes jobbágy évenként együtt teljesített egy négyfogatú szekérrel; végül a kisebb kilenced, amelyet méhrajokból, bárányokból, kecskegödölyékből, baromfiakból, tojásból, vajból, borjukból szedett az uraság.
