Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - BARANYA MARGIT: A pécsi egyetem diákjóléti intézményeinek működése a felszabadulás után

Jegyzet Az Uj Dunántúl 1944. dec. 20-án közli, hogy Pécsett két iskolában újra megindult a tanitás: aBártfa -utcai és Megyeri - kertvárosi állami népiskolák I. - IV. osztályában. 1945. jan. 3-án ugyanabban a lapban ujabb iskolák megnyitásáról olvashatunk jan. 8-tól kezdődően, ettől kezdve nemcsak népiskolák, hanem közép és szakiskolák is újból megnyitották kapuikat a tanulók fogadására. 1940-ben vitték a bölcsészkart Pécsről Szegedre. A II. bécsi döntés után pedig a szegedi egyetemről visszahelyezték Kolozsvárra. Budapesten még foly a harc igy a pécsi tanfolyammal biztositották az itt rekedt bölcsés hallgatók továbbtanulását is. Az 1945/46. tanévben is működött még a tanfolyam, mig 1948-ban megalakult Pécsett a Pedagógiai Főiskola 14 tanszékkel. 1945. szept. -ig az egyetemi diákszociális ügyeket az 1931-ben létrehozott Diákjóléti és Diákvédő Iroda intézte a VKM 5422/1931. IV. sz. rendeletével jóváhagyott szervezeti szabályzat alapján. Vezetője dr. Entz Béla ny. r. tanár, aki működését az 1945-ben felállitott Diákjóléti Hivatalban igazgatóként, egyben a Diákjóléti Bizottság elnökeként folytatta 1948-ig. 42, 717/1945. VKM. sz. rendelet 76.907/1948. III. sz. VKM. rendelet. Dj. Hiv. ir. 1/1945-46. 42. 309/1948. III. sz. VKM. rend. A Diákjóléti Bizottság összetételét a VKM 30. 444/1945 sz. rendelete 1. paragrafusának 2. bekezdésében a következőkben határozta meg : "A Bizottság az egyetem tanácsának javaslatára a VKM által kinevezett elnökből, az egyes tudománykarok kiküldötteiből és a diákegyesületek diákelnökeiből áll. A kari diákegyesületek tanárelnökei egyben a karok képviselői is a Bizottságban. Diákjóléti Hivatal iratai 1947/48. sz. n. 52. 504/1948. III. sz. VKM rend. A VKM 30. 444/1945. III. sz. rend. 3/a-b-c. alatti rendelkezései a Diákjóléti Hivatal főés melléktiszteletdijasaira, vagy szerződéses alkalmazottaira vonatkozóan a következők: a. Egyenlőre főtiszteletdijas állások lennének a Hivatal ellátmánya terhére: a titkár, pénztáros, s. hivatali tisztviselő. Szó lehet már máshova kinevezett állami (egyetemi) alkalmazottak állandó berendeléséről, ill. beosztásáról is. b. Melléktiszteletdijas, vagy szerződéses alkalmazott lenne egyenlőre a műszaki ellenőr, pénztári ellenőr, gépírónő és pénztáros, c. Altisztet a Tanács osszon be szolgálattételre. Ha nélkü lözhető altiszt nem lenne, egy szerződményes alkalmazható a Hivatal ellátmánya terhére. A 204. 792/1948. VI. 1. sz. rendelet a diákszociális hozzájárulás cimén fizetendő összeget határozta meg; a 7. 000/1946. VKM sz. rendelet pedig szigorlati alapot létesített, melyre a vizsgadijakkal szedett diákszociális hozzájárulásként befizetett összeget utalták. A 30. 444/1945. III. VKM rendelet szerint a Diákjóléti Bizottság elnöki és a Hivatal igazgatói megbízása 3 évre szólt. Az eddig működő Diákjóléti Bizottságok és Hivatalok tisztségviselőinek felmentése a VKM III. ü. oszt. 51. 493/1948. sz. rendeletével történt. Diákjóléti Hivatal iratai 249/1948-49 sz. 1948. szept. 24-én lépett hatályba a 9. 900/1948. Korm. sz. rendelet az Országos Diákjóléti és Kollégiumi Hivatal megszervezéséről. Már 1945. januárjában megjelent az Ideiglenes Nemzeti Kormány 15/1945. M. E. sz. rendelete a közalkalmazottak igazolásáról. E szerint igazoló bizottságok alakultak annak elbírálására, hogy aközalkalmazottak magatartása az 1939. szept. 1-ét követő időszakban sértette-e a magyar nép érdekeit. A rendelet hatálya kiterjedt a községi, városi, közigazgatási, igazságszolgáltatási, egyéb állami, közintézményi és közoktatási alkalmazottra, a felekezeti iskolák oktatóira. Diákjóléti Hivatal 25/1945-46. " " pénztári iratai. 1945. dec. 12. " " 2/1945-46. 11 " 3/1945-46.