Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről. (1950-1954)

szűkös árucikk-mennyiség ellenére) minél zavartalanabb legyen az ellátás. (Főleg az ipari munkásoké és bányászoké.) Az 1950 decemberében előterjesztett 1951. évi terjavaslat a kereskedelmi forgalom célkitűzéseit iparcikkek csoportositásábantárgyalja (ruházati élelmiszeripari-stb cikkek) és megállapítja, hogy a községi bolthálózatot fejleszteni kell. (Célkitűzés, hogy minden községben legyen földmüvesszövetkezeti bolt, ezért perspektívában 25-30 FMSZ üzlet megnyitására van szükség.) Később kevés szó esik a kereskedelemről, majd ismét előtérbe kerül ez a téma 1954-ben a márciusi terv-és költségvetési tárgyalásoknál. Itt számszerű beszámoló hangzik el a 1953. évi helyzetről. (Az áruforgalmi terv teljesítése globálisan, majd iparcikkenként.) Itt van szó a Kereskedelmi Iroda felállításáról is, melynek a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztályátólvaló önállósodását és elkülönülését az előterjesztő nem tartja helyes tendenciának. Ebben az anyagban találunk elsőizben adatokat a nagykereskedelem működésére is. A kereskedelem, az áruellátás, áruforgalom kérdései nagy részletességgel kerülnek előtejesztésre az 1954. évi április tanácsülésen, hiszen a dolgozók ellátásának helyzete par exellence kereskedelmi téma volt. A referátum számot ad az áruforgalomról (iparcikkek, ezen belül a tartós fogyasztási cikkek, kulturcikkek, élelmiszeripari cikkek forgalmáról, kikülönítve a községi FMSZ boltok adatait, ) az áruelosztásról (itt elsősorban a bányászok áruellátását, illetve ennek hiányosságait elemezve) az áruhiány okairól (ennek forrását a kereskedelmi belső szervezeti gyengeségében határozva meg, ) a minőségi áruellátásról, az üzlethálózat fejlesztésének városi (pécsi) szükségleteiről. 6. A kulturális, szociális és egészségügyi ellátás adatai. A négyéves tanácsi tevékenység eredményei között különösen nagy jelentőségűek azok, amelyeket a megye kulturális és szociális téren elért. Az első évek idevonatkozó előterjeszései büszkén mutatnak rá arra, hogy mig az ellenforradalmi korszakban az állami költségvetés kiadási tételei között az iskolai oktatás, népmüvelés stb.. költségei 4 %-al szerepeltek, addig 1950-től kezdve a tanácsi költségvetésben a kulturális és szociális kiadások együttes aránya 49-54 %-os lett. A helyi tanácsok megalakulásával a tanácsok hatáskörébe került sok olyan feladat, amely addig a központi szervek kezelésében volt. Tanácsi hatáskörbe kerültek az általános iskolák, középiskolák, ipari tanulóiskolák, szakérettségis iskolák, a népművelési igazgatás, az egészségügyi gondozóintézetek, a körzeti kezelő-orvosi hálózat. A feladatok bővülésével azonban együttjárt a költségvetési keret emelkedése is. Minthogy a hatáskörök átadása folyamatosan történt, 1950 végéig, az 1951. évi előirányzat módosult. A megye 1951. évi jóváhagyott közületi költségvetése 59, 613, 738 Ft-al volt több, mint a feladatok leadása előtt. Ebben a kulturális, szociális és egészségügyi kiadásokon kivül azonban egyéb feladatok ellátása is benne volt, pl. a helyi gazdaság fejlesztése, a kommunális szolgáltatások (ivóviz-ellátás, csatornázás, gázszolgáltatás, helyi közlekedés, parkosítás, lakásalappal való gazdálkodás stb. ) A megyei költségvetésben azonban évről-évre nagy teret foglaltak el az iskola-hálózat bővítése, az egészségvédelemre vagy a szociális ellátásra fordítandó összegek A terv-és költségvetési indokolások természetesennem sorolják fel az összes fejlesztési adatokat, de igy is képet adnak arról az ugrásszerű fejlődésről, amelyet a tervszerű, átgondolt program országosan lehetővé tett a dolgozó nép érdekében. Az iskola oktatással összefüggő kiadási előirányzatok között évről évre szerepelnek iskolaépületek építése, vagy bővítése, általános iskolák és gimnáziumok szemléltető-eszközeinek bővítése, vagy más iskolai felszerelések vásárlása, napközi otthonok létesítése. E tekintetben figyelemre méltó pl. az 1953. évi terv-előterjesztés, amely néhány területről összehasonlító adatokat is felsorol. (Pl. iskolai célra 1952-ben 18 millió Ft-t tervezhetett a megye, 1953-ban 28 milliót. A Dolgozók Iskolájára 1952-ben: 170. 000 Ft-t, 1953-ban 673, 000 Ft, -t. ) A fejlesztésben természetesen nemcsak dologi kiadások szerepeltek, hanem a pedagógusok létszámának növelése. (1951-ben: pl. 30 uj pedagógus státus létesítésére került sor az egy tanerős iskolák részére és 135 egyéb pedagógus státus rendszeresítése történt.) Az iskolai oktatás fejlesztésén kivül a szocialista államvezetés kezdettől fogva egyéb módon is gondoskodott a néptömegek műveltségi szintjének emeléséről, A kulturális intézmények egy részének irányítását közvetlenül a Népművelési Miniszérium végezte (színházak, muzeu-