Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

ADATTÁR - REUTER CAMILLÓ - ZSOLT ZSIGMOND: Nagyváty és környékének helynevei

Lázidülő 1864: Láz - Ranódfapuszta D-i része. P.; 1957:*» - sz, a lakosság szerint az 1800-as évek végén elbontott Lázi malomtól kapta nevét. R. Lázimalom 1957;/» - malomhely, 1800-as végén elbontott malom helye. R. Legellő 1961:/» - 1, benne van a Falukút. Zs. Malomhely 1800k.: Malom helyi Rétek - r_BiU.857; 1857,1864, /*18657:~ - r BiK. 227; P.,BiU. 826; 1879:» BiK. 228; 1894-1904; Malomhegy NB. 2647; 1961;/» - r, malom már régen nincsen itt. Zs. Megyedűlő 1864:» P. ; /1865/: Megyei dülő - sz BiU. 826. Nagybokor 1855, 1857,/"186 07, 18 6 4,/18657,187 0,187 9:*» - 1 BmK. 290, BiK. 227, BiU.*824,P.,BiU. 826,Hatos, BiK. 228; 1961:/»- korábban kis erdő, ma legelő a pöszéri határon. Zs. Nagybúhafa ld. B ó a f a . Nagyrét 1855, [1865]: *» - r BmK. 290,BiU. 826; 1961;/» -r, a K-en lévő rétek gyűjtőneve. Zs. Negyvennyolcholdas 1961;/» -sz, Ranódfa egyik dűlője. Zs. Németrét ld. Külsőrét. Ny ugatibuhaf a ld. B ó a f a . Nyugatiszigetidülő 1857: Nyugati Sziget BiK. 227; /1865/: /» - sz BiU.826. O k o r V í z 1957;/^»- vízfolyás Ranódfapusztától D-re, amely egyúttal a község határa « is. Egyesek az Ókort Feketevíznek mondták, de helytelenül. A puszta lakossága idegen, sok a zalai bevándorló, innen ered a hibás adatközlés. R. P a p r é t 1961;/» - a falutól ÉK-re Zs. P a s z a t a 1864: ~/ - legelő, amely régen igen posványos volt. P. Pöszér 1800 k., 1855, 1864,1894-1904

:

/»- r, sz BiU. 857, BmK. 290, P., NB. 2647. Pöszéridűlő 1957: /»- sz a Pöszérimajor alatt. R. Pöszériföld /18657:/»-sz BiU. 826. Pöszérimajor 1957 : » - majorság R. Pöszériszántó 1857;/» - sz BiK. 227; 1961;/» - sz az ÉK-i határszélen, Kacsótán hasonló nevű földekkel szomszédságban. Z . alja 1800k.:~ - sz BiU. 857. 1864:/» -sz, "Régen itt lakások voltak. Itt van egy régi a törökök betörése előtti templom romja, temetővel, melynek sírkő maradványai még ma is láthatók'.'. P.; 1961:» vagy Pusztai dülő - sz, kisebb darabok a falutól DK-re.Zs. ikenderesek 1800k.: Pusztai Kenderesek - sz BiU. 857. vendégfoga dó 1864: /» - /"Nagybokor legelő/ amelynek táján hajdan egy vendégfogadó volt, amelyet /» -nak neveztek:." P . fa Tört. adatokat Id. Cs. II. 519, Káldy-Nagy 111, Velics I, 370. 1855: major, l,r,sz BmK. 290; I860: Ranótfa pta.-major BamL.BiU. iratok Szentdénes községnél (Zs.); *4jK>l-: Ranódfai dűlő - sz Zs. A báró Biedermann család birtoka volt. 1920 után egy részét kiosztották, s az új birtokos neve után a darabok nevet kaptak, pld. " Vargáék dűlőjük". Az állami gazdaság megalakításával ezek megszűntek. A helység nevére vö. Kniezsa I., MNy. XXXIII, 168-9. R>a nódfairezula 1961: /»- a puszta egy része, fásítás. Zs. Rekeszrét 1857;/»- r BiU. 227; 1957: *>* - r, a réten lévő csatornazsilipről kapta a nevét. R.; 1961:»/- r, a Kenderföldek felől folyó víz mentén. Zs. R e mi c 1957: /»- kis erdő, a Zsoldostanyához tartozik, attól ÉK-re . R. R é t f ö 1 d 1961;/»- sz, Ranódfa határának egy része. Zs. Réttörés 1957: /»- sz, Ranódfától K-re . R. Sándormalomárok 1883,1940: -» - vízfolyás Kacsótától D-nek folyik. KT5560. Sarokbúhafa ld. B ó a f a. Simonfatelep 1857: Simonyfalu - település BiK. 227; 1864: Ranódfa puszta, amely jókora kiterjedésű és határában van egy egészen új településű falu, e falut tisztán németek lakják, kik földesurukról, Biedermann Simonról Simonpusztának nevezik vagy Simonfalvának. P.; 1879: Simonyfa - település BiK. 228; 1880: Simonfalfa! Hátsek térk. ; 1882: Simonfalva - telep Hnt.; 1883: Simonfalu KT5560; 1907,1926, 1933,1940,1944: Simonfatelep Hnt., KT5560, Hnt. Széles 1864: ~ - r P.; 1961: *»- r Zs.