Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)
HELYTÖRTÉNETIRÁSUNK FELADATAI - VARGHA KÁROLY: A honismereti mozgalom Baranya megyében
tevékenységünk a társadalom javát, fejlődését is célozza. Külön gondolunk azonban a krónika irás szorgalmazására, a munkásmozgalmi hagyományok föltérésére és ápolására, a természet- és tájvédelemben, a műemlékvédelemben vállalható szerep erősítésére. 4. / Módszertani teendők Módszertani vonatkozásban legfőbb teendő a jövőben is: átvenni és használni, továbbfejleszteni az elmúlt 10 év alatt kialakult és bevált módszereket, módszeres eljárásokat. A régebbi szakkörök továbbra is alkalmazzák és átadják ezeket azoknak a szakköröknek, amelyek még nem ismerik a jól bevált gyakorlati eljárásokat. A tapasztalatcserék segíthetik az uj szakköröket ezen a téren. a. / Valamennyi régi és uj szakkörben a jövőnek egyik legfőbb módszertani feladata a kollektiv munka erositése. Ezen belül jobb munkaszervezés, az észszerűbb munkamegosztás fokozása. Erre a jobb eredményekre való törekvésen kivül a feladatok szaporodása miatt is szükség van. A kollektiv munka mind a földerítés, a gyűjtés, mind pedig a feldolgozás és a közreadás terén kivánatos. b. / Mindent meg kell tennünk uj, korszerű, vonzó és eredményes módszerek, módszeres eljárások kialakítására. A módszerek már azért is többfélék a honismereti munkában, mert maga a munka is sokféle. Más módszert kell alkalmazni azoknál, akik csak befogadói lesznek a szakköri munka eredményeinek, a honra vonatkozó ismereteknek, akiket csak érdeklődő, lelkes közönségnek akarunk nevelni és ismét mást azoknál, akiket aktiv honismereti tevékenységgel (gyűjtés, kutatás, rendszerezés, feldolgozás, közreadás) kívánunk foglalkoztatni. Más a szakkörvezetés módszere a fiataloknál és más az öregeknél. A módszerek változatosságára, uj módszerekre azért is szükséges törekednünk, mert eredményes használatuk sokszor függ a helyi adottságoktól, továbbá azért is, mert a jó módszerek változtatása is csak előnyére lehet a munkának. Gondolnunk kell a jövőben olyan módszertani útmutatók megszerkesztésére (levéltár, múzeum vagy más intézmény segítségével, szakemberek bevonásával), amelyek biztosítanák, hogy hiteles és népszerű, nem tudományos, de nem is dillettáns honismereti müvek szülessenek az általános iskolai, a politikai, a társadalmi oktatás és nevelés segítésére. A honismereti mozgalom változatos formái közül tovább kell népszerűsíteni a fiatalok (szakkör, vetélkedő stb.), a munkások (ipari, ipartörténeti kiállítások stb.) a parasztok (falunapok, téli esték stb. ) 'és a nők körében (kiállítás, szakkör stb.) eddig sikerrel alkalmazottakat, és gondolnunk kell az ilyen vonatkozásban eredményes régebbi és uj módszerek népszerűsítésére is. Módszeres útmutatást kell adnunk a jövőben a tájfejlesztés, a környezetszépités nagy gondjainak mozgalmi megoldására, a helyi természeti értékek, műemlékek számbavételére és közkinccsé tételére. c. / Előbbre kell lépnünk a honismereti munkában a jövőben modem technika eszközeinek jobb és tágabb körben történő felhasználása terén is. Vonatkozik ez a feladat a szakköri gyűjtőmunkára ugyanúgy, mint az értékek közreadására. Elszomorító dolog, hogy egy szakkör nem jut írógéphez, magnetofonhoz, fényképezőgéphez, vetítőgéphez stb. a mai világban, elszomorító, ha nincs lehetősége anyagok fotokopizálására, dekorativ kiállítási anyagok készítésére. Az ilyen hiányok nemcsak módszerbeli elmaradottságot, hanem szakmai lemaradást is jelentenek. III. A HONISMERETI SZAKKÖRI MOZGALOM AZ UJ 25 ÉV KÜSZÖBÉN Végigtekintve a szakköri munka 10 évét, mérlegelve eredményeit és hiányosságait, bátran megállapíthatjuk, hogy ez a mozgalom hasznos és eredményes, és jövője még több sikerrel biztat. Az uj feladatok megoldásához azonban meg kell kapnia a párt és az áUami szervek erkölcsi és anyagi segítségét. Meggyőződésünk, hogy megérett az idő arra, hogy a honismereti mozgalom (megfelelő segítséggel) az elkövetkező 25 évre mindenütt sikerrel vállalja a falu történetének irását.