Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

HELYTÖRTÉNETIRÁSUNK FELADATAI - VARGHA KÁROLY: A honismereti mozgalom Baranya megyében

Az embereket képességeik és érdeklődésük szerint külön csoportokban kellene foglalkoztatni a gyűjtés, külön a rendszerezés, a feldolgozás, a közreadás munkájával. A nem elég alkotó tipusu tagok számára pl. hasznos lehetne a honismereti olvasókör forma, mert ez csak az ismeretek gazdag és színes közvetítését szolgálhatná. Szervezési feladatként jelentkezik az is, hogy intézményesen gondoskodjanak a fenntartó szervek (vagy a Népművelési Tanácsadó) magnetofon, fényképezőgép (filmfelvevő) kölcsönzéséről vagy juttatásáról, mert ez jelentené a szakmai színvonal emelkedését, a munka intenzitásának fokozását. A jobb szervezés (központi) biztosithatja az elkészült munkák meg"jelentetését, megakadályozhatná az anyagok plagizálását, jogtalan átvételét és felhasználását, a központi kiadványok megfelelő példányszámban való megjelentetését és megküldését, az igazságos és pontos elosztást. Nem gondolhatjuk távoli szervezési feladatnak azt sem, hogy több szakkörvezetőnk nyerjen lehetőséget más (szomszédos) megyék (akár más országok) honismereti tevékenységébe való betekintésre, a tapasztalatcserére. Néhány szervezési teendőt külön is hasznos kiemelnünk a tömegmozgalommá való fejlesztés érdekében. ' a. / Egyesek bevonása a munkába. - Meggyőződésünk, hogy még sokan akadnak idősebbek és fiatalok egyaránt, akik bevonhatók a honismereti munkába. Nyugdíjas értelmiségiek, vállalkozó egyházi személyek, népművelési dolgozók, pedagógusok, tanuló fiatalok, stb. bizonyára beszervezhetők még a gyűjtő, a feldolgozó és az előadói munkába. Nyugdíjas értelmiségiek emlékeik följegyzés ével rendkivül értékes munkát végezhetnek, és meg is teszik ezt, ha megkérjük őket rá. b. / Kis csoportok bevonása a munkába - Mohács, Mozsgó és Siklósnagyfalu példája igazolja, hogy az általános iskolások milyen hasznosan vonhatók be a honismereti munkába. Ha a finn ifjúság képes volt értékei megmentésére rendkivül SZÍVÓS gyűjtőmunkát vállalni és végezni, bizonyára képesek erre a mi fiataljaink is. Gondolni kell azonban tantestületek, brigádok, vöröskeresztcsoportok, szociális otthoni lakók, idegenforgalmi szakembercsoportok stb. beszervezésére, mert ezek mind a honismeret ujabb és ujabb területeit tárhatják föl. Érdemes megkísérelni, hogy a honismereti mozgalom szervezeti egységeivé változtassuk a mozgalmi vagy a művelődési formák szervezeteit (bábosok, olvasókör, művészeti kiscsoport, zene- és énekkar, színjátszók, iskolai, óvodai csoportok, képzőművészeti szakkörök, fotó szakkör stb.) c. / Nagyobb csoportok bevonása a munkába - Egészen bizonyos, hogy a honismereti szakköri munkának még vannak kiaknázatlan lehetőségei szakszervezeti, üzemi, ifjúsági, nőmozgalmi, oktatási, ismeretterjesztési, állami, szövetkezeti, egyesületi, stb. vonalon. A KISZ még mindig nagyon sok lehetőséggel rendelkezik a honismereti munka támogatására, de a Tsz-ek, a sportkörök, a természetjáró csoportok is. Tényként kell azt is megállapítanunk, hogy a honvédség laktanyáiban - ahol pedig a hazaszeretet alapjaira, a hon ismeretére ugyancsak szükség van - még mindig nincs helye a honismeretnek^ még az is a nagy ritkaságok közé tartozik, hogy katonáink legalább a közeli környéket jól megismerhessék történelmében, múltjában, értékeiben, necsak táji, "gyakorlótéri" mivoltában. Ha más nem, de az ilyen helyeken létesített kis gyűjtemények, bemutató kiállítások, fénykép-albumok, diaelőadások, stb. is már jelentős előrelépést biztositanának. d. / Társadalmi rétegek bevonása a munkába - Érdemes megfontolni a bejáró munkások, az üzemi dolgozók és a bányászok jelentős rétegének honismereti elmaradottságát, az ismeretnyujtás lehetőségeit. A munkahely, a szállítás és a népmüvelés összefogásával a jövő hozhat valami változást ezekben a kérdésekben. A megnövekvő szabadidőbe rendkivül vonzóan bele kell építeni a honismereti alkalmakat, iiogy senki ne maradjon szegény a hon ismeretében. Helyesnek látszik a jövőben az országjárás és a turizmus honismereti (és nem egyedül sport) vonatkozásainak erősítése. A nemzetiségi dolgozók bevonása a honismereti munkaba ugyancsak jelentős feladata a jövőnek. 2. / Vezetési teendők a. / A fenntartó szerveknél már most, az uj 25 év küszöbén gondolni kell a honismereti munka 25 éves megyei, járási és községi tanácsi tervének (ötször 5 éves bontásban) elkészítésére. Az irányelveket a megyei tanács Művelődési Osztályának, a párt megfelelő szerveivel egyetértésben, kellene a munkához mielőbb megadni. Ez a tervezés nemcsak a tervszerűséget, a jobb irányítást biztosithatná, hanem módot találna a honismereti célra for-