Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

HELYTÖRTÉNETIRÁSUNK FELADATAI - VARGHA KÁROLY: A honismereti mozgalom Baranya megyében

A reformkor anyagi és szellemi törekvései Baranyában sem maradnak hatástalanok: ter­jed az Írásbeliség, a műveltség; a figyelem a nép, a hazai föld sorsára összpontosul. A sza­badságharc mozgalmas eseményei, az emberek egyéni élményei is egyre többször kerülnek papirra. A sajtó - a cenzúra ellenére is - fejlődik, a heti- és napilapok akarva-akaratlanul igen jelentősen szolgálják a mai értelemben vett honismeret ügyét. Az általános tankötele­zettség bevezetése után (1868. ) alig egy évtizeddel magyarok és nemzetiségiek közt általános­sá válik megyénkben az Írásbeliség, és mind több családtörténeti, gazdasági följegyzés,egy­házi énekgyüjtemény, világi daloskönyv készül. A honismeret ügyének megyénkben kimagasló szolgálatot tett Katona Lajos "a legnagyobb magyar folklorista'", aki 1887-89-ig Pécsett tanárkodott. 1889. március 7-i számában azt közli a "Pécsi HirTâp", hogy kezdeményezésére megalakult a Baranyai néprajzi társaság Pécs székhellyel, sőt a következő hónapban a "Pécs" c. újság mellékleteként megjelenteti a "Történelmi, Régészeti és Néprajzi Közlemények"-et, amelyből 9 szám látott napvilágot. Egy életrajzirója azt mondja vele kapcsolatosan: "Pécs volt a magyar folklór tudományának központja, s egy diploma nélküli helyettes tanár a feje". - Szomorú sorsa a szép kezdemé­nyezéseknek, hogy - Katona Lajos áthelyezésével - a kezdeti sikereknek nem volt folytatása. Hová fejlődhetett volna ez a törekvés Katona Lajos vezetésével? Milyen kincstára születhe­tett volna itt a néprajznak, helytörténetnek és honismeretnek? ! A század utolsó negyedében három nagy munka gyűjt és ad közre hatalmas ismeretanya­got. Brüsztle József magánosan késziti el latin nyelven 4 kötetes nagy müvét, a pécsi egy­házmegye plébániáinak történetét, Várady Ferencz munkatársakkal irja meg a "Baranya múlt­ja és jelenje" c. 2 kötetes, máig közkézen forgó munkáját, Baksay Sándor pedig "Az Osztrák­Magyar Monarchia Írásban és képben" c. munka 4. kötetében megyénkről 1897-ben szines ismertetést. A századfordulótól a II. világháború végéig a kutatók egész sora dolgozik már - sokszor egymástól függetlenül - megyénkben, mert ez a kor külföldön is, itthon is fölfedezte a nép után annak lakóhelyét is. Nemcsak Gottfried Keller, Tolsztoj és Gárdonyi örökiti meg a ma­ga faluját, a falu népének életét, hanem sokan mások is. Megyénkben alighanem Gosztonyi Jenőé a falumonográfia-Írásban az uttörés dicsősége, mert 1891-ben megjelenik "Dunaszek­cső a múltban és jelenben" c. 109 lapos könyvecskéje. Német-Boly és Szigetvár monográfiá­ja követik az ő müvét, majd hosszú időre megszűnnek az ilyen törekvések. Jóllehet ekkor már vannak muzeumok, (országos is, városi- megyei is), vannak levéltárak, könyvtárak, intézmények és egyesületek, de még nincs olyan közösség, amely szervezetten, tervszerűen gondoskodna az egész megye múltjának, életének, népeinek megismeréséről és megismerte-* téséről. Az adatok azonban - a honismereti törekvések nélkül is - egyre gyűlnek, szépen gazdagszik mind a püspöki, mind a megyei levéltár, amelyben ekkor már Németh Béla rend­kívül értékes kéziratait is őrzik (Baranya vármegye helynevei történeti és nyelvészeti szem-r pontból összeállítva. 1-11. kötet.). A honismereti érdeklődés fölébresztésében és kielégítésében (1892-1945-ig, tehát 54 éven át) igen sokat tett a Pécs központtal működött "Mecsek Egyesület". Hosszú időn át en­nek elnöke volt Kiss József, akinek irodalmi munkássága egyedülálló a Mecsek megismerte­tésében. Nemcsak útikalauzok jelennek meg, hanem a napilapok, a néprajzi szaklapok is minid több és több helytörténeti, néprajzi cikket közölnek. A cikkírók hosszú sorából több érdemes nevet emelhetünk ki, hiszen igy szolgálták a honismeret ügyét Gerecze Péter, Szőnyi Ottó, Rónaky Kálmán, Cserkuti Adolf, Angyal Pál, Valentinyi Gáspár, később Szentkirályi István és mások. A megye tájegységei közül régóta ismert és kutatott terület az Ormánság, és mégis - a másikak megismertetése helyett - hamarosan megindul ennek a tájnak uj, már harmadik föltárása. A "hulló magyarság" problémája irodalmi témává lesz Kodolányi János tollán, de tudományos vizsgálat anyaga is Hídvégi János, Kovács Imre, Dr. Kiss Géza és még sokak törekvéseiben. A felszabadulást megelőző negyed században újságírók, tanárok, tanítók, lelkészek és írók szólnak megyénk településeiről, lelkes egyetemi és főiskolai hallgatók, Somogyi Géza tanár tanitó és tanitónőképzős tanítványai készítenek falujukról településtörténet, tájföldraj­zi, néprajzi, szociográfiai stb. dolgozatokat. A pécsi tudományegyetemen két intézet is szol­gálja a tájnak és népe életének megismerését. A pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet vezetője Dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, a Magyar Szociográfiai Intézeté Dr. Krisztics Sándor egyetemi tanár. Az utóbbi egészen rendszeresen munkálkodik Baranya falvainak monográfiá-

Next

/
Thumbnails
Contents