Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

FORRÁSISMERTETÉSEK - PETROVICH EDE: Pécs utcái és házai 1687-ben

talán csak a Zetkin Klára utcáig terjedtek. A 40 házhely elhelyezése nem volna lehetetlen ebben a számitásunk szerint 450 m hosszú utcában. Nehézséget okoz a lokalizálásban a szövegben ismételten kitett "assuper" szócska és a legutolsó bejegyzés e megjelölése: "ex parte inferiori. " Az előbbit feloldottuk az "azonfelül" szócskával. Az tehát nem helyhatározó szó. Érthetetlen azonban a másik, "ex parte inferiori". ="az alsó részén." Ez utóbbi miatt a Zetkin Klára utcára is lehetne gondolnunk, mert ennek déli végén is állt egy fürdő és északi végéhez közel a Megye utcai mosché. Érthetetlen azonban Németh Béla megjegyzése: "A Fürdő utcza a mai Széchenyi tér felső része, melynek nyugati oldalán a házak küllebb állván, egy szélesebb utczát alkottak. " 10. A Négy csatornáról nevezett kut környéke. Bármily újszerűen és meglepően hangzik is ez az elnevezés, az itt megemlített két épület, a jezsuiták számára kijelölt török templom (a mai belvárosi templom) és vele szemben a török fürdő, tüstént elárulja, hogy a Széchenyi térről van szó. E két építményen kivül a jegyzék még egy épületet és egy traktust emlit. Ez utóbbi alighanem a török bazár a tér és a Kossuth Lajos utca sarkán. 11. A Nagy utca. Ha nem volnának benne megemlítve a régi Pécs legkiemelkedőbb épületei, neve után is ki lehetne találni, hogy a korábbi Főutcáról, (Hauptgasse), a Kossuth Lajos utcáról van szó. Természetesen nem a mai hosszában, hanem csak a Liceum utcáig, vagyis a Budai kapuig terjedő szakaszáról. Volt is abban logika, hogy régente csak eddig terjedt a Király utca. Bizonyossá teszi ez azonosítást az utcában feltüntetett Komisszáriusi épület, mellette egy másik nagy ház a Hattyú épület helyén állott egykori moschéval. Vele szemben kiemeli a jegyzék a Kazinczy utca és Kossuth utcák találkozásánál volt török templomot, majd a Ferhád pasa fürdőjét a mai Belvárosi áruház helyén. Feltűnő a kereskedők boltja, (az 1695. évi összeírásban "görög kereskedők boltjai) és a Nagy Flórián utcán lefolyó viz elnevezése: "Mechek su = Mecsek viz. 12. Rejtélyes a Kis utca lokalizálása. A benne összefoglalt 55 ház arról tanúskodik, hogy nevét nem rövidsége miatt kapta. Talán inkább a nagyobb, forgalmasabb Kossuth utca ellentéteként nevezték igy el. Az első bejegyzés szerint ez az utca kiindul a Budai kaputól, attól dél-. re, lefelé megy és mivel a sorban következő utca a mai Bem utca, arra gondolunk, hogy azonos a Munkácsy utcával. Mivel e korban a Perczel utca még nem volt végig nyitva, a Főutcától délre ez volt az egyetlen utca és igy érthető, hogy összefüggésbe hozták a Főutcával. Az emiitett bejegyzés e szavai: Kezdve a Budai kaputól DÉLRE cáfolják Németh Béla feltevését: "A Kis utcza a mai Kazinczy utcza egybe a Gábor-utczával, melyek akkor egy vonalban álltak. " 13. A Nagy utcától a Siklósi kapuig terjedő utca a Bem utcának felel meg. Kérdés azonban, hogyan férhetett el eezen aránylag rövid útszakaszon 16 + 56 = 72 ház? Ugy látszik, a Jókai közön talált az összeíró 16 házat, mig lefelé 56-t. 14. A Dervisbég utca az összeirás szerint a Siklósi kapunál kezdődik és egészen a ferencesek telkéig terjed. Nyomvonala tehát a Citrom és Dischka Győző utca. Igaz ugyan, hogy e két utca elég hosszú, viszont benne csak 7 ház van feltüntetve, de az is igaz, hogy a jegyzék itt több nagy és tágas telekről tesz említést. Rendkivül figyelemre méltók az 1. bejegyzés e szavai: "Sajátságos, kolostor mintájára épült ház egy nagy kiterjedésű téren, ahol a prefektus és alantasai laknak. " Nézetünk szerint ez az épület azonos a Citrom utca elején még ma is kimutatható templom-, vagy kolostorrommal, melyet egykor Pécsett a bencések templomának és monostorának tartottak. Másutt kivánjuk idevágó felfogásunkat igazolni, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a bencéseknek Pécsett sohasem volt rendházuk. Ellenben volt a karmelitáknak egy, Szent Lászlóról nevezett templomuk és konvenjük. Erre utalnak az idézett bejegyzés szavai. Ezt a komplexumot foglalták el a XVII. század végén a pálosok, itt laktak még az 1704. évi rácbetörés idején is. Igy érthetők a rácbetörést leiró jezsuita házfőnök szavai, hogy a rácok elől a Siklósi kapun át menekülve előbb a pálosokhoz futott, majd onnan a térre érve és megpillantva saját rendházának égését a kapucinusok kolostorába (ma n. sz. klinika) szaladt. 15. A Martalócz-utcának nemcsak helye, de neve is fejtörést okoz. Ha igaz ugyanis az Értel-