Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - KOMANOVICS JÓZSEF: A felszabadulást követő agrárátalakulás főbb vonásai Baranyában

27/ A Statisztikai Hivatal 1955-ös adatai szerint a magyarországi nemzetiségek közül - még a magyarokat is beleszámítva - a termelőszövetkezetbe lépők aránya a németek között volt a legmagasabb. 28/ A Statisztikai Hivatal említett adatai szerint a németek még az ipari dolgozók között is az átlagon felül kerestek. 29/ A gyulai kulturcsoportot 1951-ben hozták létre, ugyanebben az évben - rendkívül szerény keretek között - megindult a német nyelvű oktatás, 1954-ben újságot kaptak, szövetségük pedig 1955-ben alakult meg. 30/ Bam L 97/1949. alisp. sz. (A járási főjegyzők jelentései.) 31/ A délszláv lakosság legnagyobb részét a sokacok képezik, kevesebb a horvátok száma és még kisebb a szerbek aránya. 32/ Bam L 789/1945. főispán sz. (Főispánhoz beküldött kérvény. ) 33/ Bam L 406/1946. főisp. sz. (Szalántai körjegyző jelentése.) 34/ Bam L 717/1946. főisp. sz. (A mohácsi polgármester jelentése a főispánnak. ) 35/ Bam L 7571/1946. alisp. sz. (Mohácsi Járás főjegyzőjének a főispánhoz küldött jelentése.) 36/ A Magyarországi Szlovákok Antifasiszta Frontjának a Tankerületi Főigazgatóhoz irott beadványában a délszláv községek tanerőinek figyelmeztetését kérték, hogy az ott élő délszláv szülőket ne riasszák el az újonnan megnyitandó délszláv nyelvű iskolától. Mint Írták: "meg vagyunk győződve, sőt biztosan tudjuk, hogy ezen módszerükkel egyáltalán nem szolgálják a két nép már régen óhajtott közeledését és őszinte együttműködését.

11 (Bam L 635/1946. főisp. sz.) 37/ Bam L ad. 210/1946. főisp. sz. 38/ A törvénysértéseknek áldozatul esett személyek rehabilitálása 1956-ban megtörtént, s ezzel egyidejűleg jelentős összegű kártérítésben is részesültek. 39/ Bam L 195 37/1949. alisp. sz. (A mohácsi polgármester jelentése az alispánnak. ) 40/ Kővágó László: A nemzetiségi kérdés a Magyar Népköztársaságban ( Nemzeti kérdés, nemzetiségi politika. Kossuth 1968. 11-63. oki. ) 41/ Kolta J. : A földreform gazdasági hatása Baranyában. (Különlenyomat a Földrajzi Értesitő 1954. évi (EL évf. ) 3. Füzetéből 631-639. old. 42/ A megvizsgált 55 község a következőképpen oszlik meg: Mohácsi járás: Bár, Boly, Borjád, Dunaszekcső, Majs, Szajk, Töttös, Versend; Pécsi járás: Nagyárpád, Pogány, Szőkéd; Pécsváradi járás:Fazekasboda, Hidas, Mecseknádasd, Nagypall, Pécsvárad, Szellő, Zsibrik; Sásdi járás: Abaliget, Alsómocsolád, Baranyajenő, Bikal, Gödre, Hegyhátmaróc, Kán, Köblény, Liget, Magyarszék, Mecsekfalu, Mecsekpölöske, Mecsekrákos, Mecsekszakáll, Mekényes, Nagyhajmás, Okorvölgy, Szalatnak, Tormás; Siklósi járás: Beremend, Kisharsány, Nagyharsány, Nagytótfalu; Szigetvári járás: Ibafa; Villányi járás: Bezedek, IIlocska, Ivánbattyáa^ Ivándárda, Kisbudmér, Kisjakabfalva, Lapáncsa, Lippó, Magyarbóly, Nagybudmér, Pócsa, Sarok és Komló város.