Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - KOMANOVICS JÓZSEF: A felszabadulást követő agrárátalakulás főbb vonásai Baranyában

10/ Bam L ad 313/1946. főisp. sz. (A Gazdasági Felügyelőség jelentése a főispánnak. ) 11/ OL Országos Földhivatal 444. 430. sz. (A megyei pénz ügy igazgató jelentése az Országos Földhivatalnak. ) 12/ Az 1945. évi adófizetéseket azért nem vizsgáljuk, mert a telepités az év derekán indult és az összesített adatok még nem tartalmazták a telepesek befizetéseit. 13/ OL Országos Földhivatal 444. 430. sz. (A megyei pénzügyigazgató jelentése az Országos Földhivatalnak. ) 14/ Uj Dunántúl, 1947. január 23. 15/ Bam L Baranya m. Népi Biz. ir. 1948-49. II. 16/ Dunántúli Napló, 1948. július 25. 17/ Dunántúli Napló, 1948. május 13. 18/ Dunántúli Napló, 1948. szeptember 8. 19/ De nemcsak megyeileg, hanem országosan is elmaradtak a népszámlálási eredmények a becsült adatoktól. Az 1949-es népszámlálás 22.455 németről, 25.988 szlovákról, 30.054 délszlávról tesz említést. Ugyanakkor a KSH 1955-ös becslése szerint 220. 000 német, 60.000 szlovák, 45.000 délszláv; a Pártélet 1962 áprilisi száma szerint 200-220.000 német, 100. 00Ó szlovák, 60.000 délszláv, végül a Művelődésügyi Minisztérium 1961-es adatai szerint 200. 000 német, 100. 000 szlovák, 70. 000 délszláv élt az országban. Bár országosan nincs olyan nagy szakadék a népszámlálási bevallások és a KSH becslései között (a megyeinél is ez utóbbira támaszkodtunk) mégis megmutatják a kérdés körüli nagyfokú bizonytalanságot. (Nemzetiségi kérdés - nemzetiségi politika. Kossuth 1968. 19-20. old. ) 20/ KSH Baranya megyei Igazgatóságának kéziratban lévő feldolgozása. 21/ Dokumentation der Vertreibung der Deutschen aus Ost-Mitteleuropa. Band H. Düsseldorf 1956. 72 E. 22/ A kimutatásunkban szereplő végösszeggel egybevágnak a Társadalomtudományi Intézet kiadványában szereplő adatok. E szerint a potsdami értekezlet határozata alapján Németországba kitelepült 170.000, illetve önkéntesen távozott további 85.000 magyarországi német. Bár a két forrásban a kitelepitettek, illetve a menekültek száma nem egyezik pontosan, az adatok mégis használhatók, mert a témánk szempontjából fontos végeredmény tekintetében minimális az eltérés. (Nemzetiségi kérdés - nemzetiségi politika. Kossuth 1968. 17. old. ) 23/ Kolta János: A földreform gazdasági hatása Baranyában. Különlenyomat a Földrajzi értesitő 1954. évi (III. évf. ) 3. Füzetéből 629. old. 24/ Kolta J. : A földreform gazdasági hatása Baranyában. Különlenyomat a Földrajzi Értesitő 1954. évi (HL ért. ) 3. Füzetéből. 640. old. 25/ Bam L 418/1947. főisp. sz. (A Megyei Termelési Bizottság elnökének a főispánnak tett bejelentése.) 26/ Nagyobb arányú visszatelepítésről azonban 1950 után (amikor bizonyos kontingens visszakerült) sem lehetett szó, mert földjeiket telepités céljaira már igénybevették. (Dokumentation der Vertreibung... 67 E. )