Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - KOPASZ GÁBOR: A gazdasági válság és az Alsó-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara 1929-1933

vagy egyáltalában nem lehetett eladni, vagy esak nagy veszteséggel, ráfizetéssel. A közterhek a háború előtti békebeli viszonyokhoz képest lényegesen megnövekedtek. Az adófizetők állandó zaklatásnak voltak kitéve. A kamara feladatának tartotta,, hogy minden esetben a szorongatott tagjainak védelmére keljen. Felterjesztést intézett a pénzügyminisztériumhoz, hogy foglalkozzék a mezőgazdák adóterheinek fokozatos csökkentésével és vegye tervbe a magyar adórendszer egyszerüsitését. Az államháztartási bajok megszüntetése után tegyen meg a kormány minden szükséges intézkedést a mezőgazdaság talpraállitása érdekében. Ehhez az szükséges egyebek között, hogy a mezőgazdaság elfogadható feltételek mellett jusson hitelhez. Helyesebb munkabeosztással, gépek alkalmazásával, a tejelő állatok tejhozamának emelésével elérhető lenne a termelési költségek lényeges csökkentése. Felterjesztésében kérte a kamara, hogy a kormány teremtsen rendet az összekuszált gazdasági viszonyokban. Mindenekelőtt rendszabályozza meg az ipari monopóliumokat, mert a mezőgazdaság nem tud megküzdeni a kartellekkel. Ennek érdekében alkossa meg a kormány a kartelltörvényt. Szállítsa le a vasúti szállítási dijat, mert a vasúti tarifa túlzottan magas. Ezek a megállapítások, követelések a pécsváradi gazdagyülésen hangzottak el. 4 A barcsi kerületi gazdagyülés pedig megállapította, hogy a mezőgazdasági foglalkozás hazánkban nem nyújt biztos megélhetést, ami a gazdasági válság következménye. A mezőgazdasággal foglalkozók vagyonának értéke napról-napra rohamosan csökken. Amíg a magyar mezőgazdaság az első világháború előtti évben 8 %-ig volt eladósodva, a gazdasági válság első évére ez az eladósodás mintegy 20 %-ra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az ország egész földbirtokállománya a föld értékének 20 %-áig volt bankkölcsönnel megterhelve. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy már a válság első évében nagyon nehéz volt a földbirtokra hitelt kapni. 5 A pacsai kerületi gazdagyülés is határozatot fogadott el a mezőgazdák súlyos helyzetéről és javaslatokat tett a kormánynak a válság bajainak felszámolására. A határozat kimondta, hogy szüntesse meg a kormány a közterhek emelését és intézkedjék az adóhátralékok törléséről. A kormány nyúljon bele erélyes kézzel a tőzsdei üzelmekbe, mert a búzaár leszorításával a tőzsdei spekuláció végveszélybe dönti a gazdaközönséget. Különösen a határidős gabonaüzletkötéseknek a mezőgazdaságra gyakorolt árromboló hatását hangsúlyozta. Előterjesztést tett a gyűlés a közutak kiépítésére, mivel a használható közutak előfeltételei a termények értékesítésének. Amíg a községek legszükségesebb közútjai el nem készülnek, addig ne építsen az állam egyetlen luxus autóutat sem. - A parcellázásra, vagy eladásra kerülő nagybirtokok esetében a kormány érvényesítse elővásárlási jogát és ezeket megszerezve, használja fel telepítési célra, vagy juttassa az érdekelt községeknek. Ezzel támogathatja a nép földszerzési igényét is. A kartellek kizsákmányolása ellen kezdje meg a falusi szövetkezetek szervezését és ne engedje, hogy a bankok 16-18 %-os uzsora kamatszedéssel a mezőgazdaságot egészen megbénítsák. Az Alsó-Dunántuli Mezőgazdasági Kamara közgazdasági szakosztályának alakuló ülésén Visnya Ernő pécsi bankigazgató megállapította, hogy a mezőgazdasági élet megjavításának két kulcskérdése van: az egyik a mezőgazdasági termelés exportra való átszervezése, a másik pedig a mezőgazdasági hitel biztosítása. Utalt arra, hogy a válság nemcsak a mezőgazdaságban érezteti hatását, hanem az egész gazdasági életben és addig nem is enyhül, amíg az állam fizetési mérlegének passzivitását a kormány fedezni nem tudja. Kifogásolta Visnya azt is, hogy a felvett hiteleket a kormány nem fektette be elég hasznosan. A bankéletben végzett adatgyűjtéssel arról győződött meg, hogy egyes dunántúli bankok 18 %-os kamatot szednek, ami kereken háromszorosa a 6 %-os békebeli kamatlábnak. Utalt az ország tőkeszegénységére és arra, hogy a külföldi tőke importja nem valósitható meg éppen a magas kamatláb miatt. Az állami mérleg hiánya ugyan 500 millió pengő, de ennek a hiánynak nem ugy kell kiegyenlítődni, hogy a mezőgazdaság terményeit világpiaci áron alul fecsérelik el, hanem okos exportpolitikával kell pótolni az államháztartási hiányt. Visnya azt indítványozta, irjon fel az alsó-dunántúli kamara a Pénzintézeti Központhoz és a Magyar Nemzeti Bank vezetőségéhez, hogy hivatalos vizsgálataik alkalmával kisérjék figyelemmel az alájuk rendelt pénzintézetek kamatfelszámitásait. Rendelje el a pénzügyi kormányzat, hogy minden bank, pénzintézet, vagy pénzkölcsönző adjon minden kölcsönügylettel kapcso-