Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH MÁRTA: A Tanácsköztársaság földrendeletének végrehajtása Baranyában

lizálásokra vonatkozóan, a somogyi lebonyolitó bizottságnak, ezek az adatok az alispáni hivatal fenti jelzetű ügyiratában megtalálhatóak. 28. Szemere Vera: Az agárkérdés 1918-1919-ben. Kossuth. 1963. 67. o. 29. BamL. Bm. Dir. 1919-633. 30. U. o. Bm. Dir. 1919- 188 és 215. - A rendelet elsó'izben április 18-án távirati uton érke­zett a megyébe. Az utasítás megengedi a volt tulajdonos stb. alkalmazását, azonban el­rendeli, hogy a munkástanácsoknak a hozzájárulást meg kell tagadniuk a. / olyan esetben, ha a volt tulajdonos, haszonbérlő haszonélvező vagy gazdatiszt előzőleg a birtok vezeté­sébe nem folyt bele, b. / akinek magatartása kizárja azt, hogy a munkásság vele sikere­sen együttműködhessek, c. / aki politikailag nem megbízható. Az a. / és b. / alatti körül­mények elbírálója a birtokon dolgozó munkásság bizalmi férfiai, a c. / alatti körülmények elbírálására a községi munkástanács direktóriuma volt illetékes. Döntésre - az utasitás­a vármegyei direktórium illetékességét mondja ki. 31. P. I. Arch. Tagyob. E. 15/a. 32. BamL. Bm. Dir. 1919- 672. - Az ügyről egy levél nyújt némi felvilágositást, amelyet a Földmunkás Szövetség kaposvári megyei központja intézett a baranyavármegyei direktóri­umhoz. Ebben csak annyi áll, hogy "Weisz Dezső panasszal fordult hozzánk, hogy őt a gödrei gazdaság elbocsátotta. "Nem nyújt kielégítő adatot az ügyiratban található azon jegy­zőkönyv sem, amely a vidákpusztai cselédek tiltakozását tartalmazza: "Alulirott Gödre-Vi­dákpusztai szervezett földmunkások, kívánjuk, hogy az ápr. 28-án megejtett szellemi és gazdasági vezető-választás megsemmisíttessék és kérjük, hogy a már előbb megválasztott szellemi vezetőnk, Weisz Dezső elvtársat állásában meghagyni óhajtjuk." Aláírás: 12 név. (U. o. ) 33. P. I. Arch. Tagyob. IL 15/a. 34. Pécsi Mihály visszaemlékezése: A kommunista párt megalakulása, a Tanácsköztársaság hónapjai és a fehér terror Baranya meg nem szállt részén. (Közli Banna Lajosné) Bara­nyai Helytörté net irás. 1968. Bm. Tanács Dok. Labor. - 191. o. 35. P. I. Arch. Tagyob. II. 15/a. 36. BamL. Bm. Dir. 1919- 263. 37. Kardos Sándorné ellenforradalmi tevékenysége kiderül azokból a nyilatkozatokból, amelye­ket mind ő, mind mások Lieber Ferenc pécsváradi főszolgabiró igazolási ügyében tettek. Elmondják, hogy a birtokon átmenetileg ott tartózkodtak "a társadalmi állásuk és a dikta­túra megbuktatására törekvő ellenforradalmi mozgalmakban való részesség miatt mene­külésre kényszerült" személyek, igy Perczel Dezső és annak jó ismerőse, Kozma Andor, akiknek igy sikerült üldözőik elől menekülve a szerb megszállt területre, innen pedig a szegedi "kormányhoz" és az ott gyülekező "nemzeti hadsereghez" eljutniok. A hidasi Kar­dos-birtokon tartózkodott a Tanácsköztársaság alatt Perczel Béla bonyhádi földbirtokos, id. Perczel Béla gyáros és földbirtokos, Forster István jányapusztai földbirtokos és br. Rudnyánszky Dezső zombai földbirtokos. - BamL. Bm alisp. 1922 - Különcsomó. 38. BamL. Bm. Dir. 1919-1058. 39. BamL. Dir. 1919- 901.

Next

/
Thumbnails
Contents