Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH MÁRTA: A Tanácsköztársaság földrendeletének végrehajtása Baranyában

Előfordult, hogy a Baranya megyei direktórium parlagon heverő föld í'elszántására enge­délyt adott. Pl. Vékény község határában volt egy 10 kh.-nyi bevetetlen terület. Vékény agrár­proletárjai ezt a földet felszántották és bevetettték. " Nem önfejüleg, - irja a vékényi munkás­tanács elnöke - hanem megkérdezték a megyei direktóriumtól, ennek két tagja pedig a föld­megbizottól. Ez azt mondta, hogy amennyiben az még nem volna bevetve, "elsősorban a sze­gényeknek kiadható". Az ügy azért került ismét a megyei direktórium elé, mert a szászvári bánya termelési biztosa is igényt tartott a területre a bányászok élelmezése céljából. 48 A somogyi-tolnai megyeszéleken lak ó parasztok földszerző törekvéseinél valószinüleg az is közrejátszott, hogy a szomszédos megyékben az április 3.-i földtörvény kibocsátása előtt tett földkihasitásokat nem vonták vissza, pl. a dombóvári gazdasági felügyelőség a matildma­jori gazdasághoz tartozó 71 kh rétből 50 holdat kiosztott a dombóvári nincstelenek között. U­gyanakkor az inámi gazdaságnak Kaposszekcső határában lévő 114 hold rétje részes müvelés­re volt kiadva. 4 ^ A kaposszekcsői munkástanács is szeretett volna földet szerezni a község lakói részére. Május közepén a jegyző arról értesitette a megyei intézőbizottságot, hogy "szíveskedjen f. hó 16-án de. 10 órára Kaposszekcső község házaihoz egy gazdasági megbízottat kikülden uradal­mi rétek, illetve kaszálóhelyek bérbeadása céljából." A megyei direktórium valószinüleg nem egyezett bele az eljárásba, mert május végén a kaposszekcsőiek a somogymegyei direktórium­hoz fordultak. Kérték, hogy az inámi, noszláni termelőszövetkezetből, amely a község határá­ban van, rétet adjanak nekik felesbe. Tekintettel arra, hogy a két gazdaság érintett része Ba­ranya megyében volt, a kaposváriak tartották magukat a baranyai direktóriummal korábban létrejött megállapodáshoz, és a kérelmet Sásdra küldték vissza. 50 A kaposszekcsői szegénység munkabér problémáival is inkább a somogyi elvtársakhoz for­dult. Május 28-án levelet irtak Latinka Sándornak és panaszt tettek egy nyergesi gazda ellen, hogy az az aratási szerződért nem a kaposvári Kisgazda és Földműves Szövetség területi párt­titkársága által kiadott aratási szerződés-minta szerint akarja megkötni, hanem a régi szerző­dés szerint. Kérték ennek a gazdának a "kitanitását az uj rendszerre. " A kaposvári direktó­rium illetékességből ezt az ügyet is Sásdra küldte. 5 ^ A baranyai földigénylések példáit végigtekintve, a legszembetűnőbb dolog, hogy Somogy­gyal és Tolnával szemben itt egy bizonyos fáziseltolódás mutatkozik a szegényparasztság földszerző törekvéseiben. Mig amott - főleg Somogyban - a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőző hetekben erős a földosztó mozgalom, addig a hegyháti járásban a proletárhatalom létrejötte után, mintegy ennek következményeképpen lép fel cselekvőleg a parasztság. Ennek okát abban látjuk, hogy Baranyában a tanácshatalom révén vált szervezetté a falusi szegény­ség, ekkor alakultak meg a falusi pártszervezetek és jött létre, azokkal szoros kapcsolatban maradva a munkástanács. Ezek a munkástanácsok itt vidéken nem a nagyipari proletariátus, hanem a falusi szegénység, földművesek és iparosok szervezetei, de ezek egyszersmind egy olyan forradalmi hatalom részesei, amely céljául tűzte ki a kizsákmányolás megszüntetését, minden elnyomás felszámolását, azért, hogy az addig elnyomottak emberséges élethez jussa­nak. A falusi szegények, napszámosok, agrárproletárok, de törpebirtokos parasztok is fele­melkedésük forrását a földhöz jutásban, szántó, rét, legelő-szükségleteik kielégítésében lát­ták. A szegényparaszt munkástanácsok az uj rend nevében kérnek földet, vagy egyenesen ne­kilátnak, hogy földet adjanak a rászorulóknak. A magyar forradalmi munkásmozgalomban a­zonban - meghatározott történelmi előzmények miatt - ekkor még csak kevesen ismerték fel annak szükségességét, hogy a parasztkérdést a szövetségi politika szempontjából Ítéljék meg. Ezért "a parasztság utja párhuzamosan haladt a proletárforradaloméval, de nem találkozott vele. "53 A Tanácsköztársaság megdöntése után hatalomra került ellenforradalmi kormányzat első intézkedése volt a márc. 21. előtti földtulajdonviszonyok helyreállítása. Ezt követően a Horthy­rendszer negyedszázada alatt tovább nőttek a magyarországi agrárstrukturában lévő óriási a­ránytalanságok. Az egyik oldalon állt a nagybirtokos osztály, az ellenforradalmi fasiszta ál­lamrend egyik pillére, a másik oldalon a nyomorban, nincstelenségben vagy legalábbis létbi­zonytalanságban és hihetetlenül nehéz paraszti munkában élők milliós tömege. Az agrárviszo-

Next

/
Thumbnails
Contents