Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - SZENTISTVÁNYI GYULÁNÉ: Oktatáspolitikai intézkedések 1945-1946

felszabadulást követően megrettent reakció rendezte erőit és egyre bátrabban támadott. Az öszszeütközések erősödtek a köznevelési reformtervek megvalósulásának folyamatában. E tervek központjában az általános iskola létrehozása állott. 1945 januárjában Ilku Pál egy tervezetet juttatott el az MKP Központi Vezetőségéhez, amely az uj szellemű nevelési követelmények ismertetése mellett javasolta nyolcosztályos kötelező iskola létrehozását. 29 Az MKP és a Nemzeti Parasztpárt debreceni szervezetei - 1945 április 2-án a nevelők kétnapos értekezletén, a fentihez hasonlóan a nyolcosztályos iskolát tartották a leghelyesebb és egységes alapképzési formának. 30 Az MKP 1945 nyarán a közvélemény elé tárta az uj iskolatipus megteremtésének indokait és szerkezeti formájának jellemzőit. A cél az volt, hogy ez az iskolatipus tüntesse el a régi iskolarendszer társadalmi korlátait, 14 éves korig mindenkinek azonos alapműveltséget nyújtson, nagyobb teret biztosítson a természettudományos ismereteknek, az összefüggések felismertetésének, a korszerű, közösségi szellemben folyó nevelésnek. Tehát az általános iskolától tartalomban, formában, nevelési szellemben és módszerben egyaránt ujat követelt a társadalom. Számosan azóta is, létrehozását az oktatásügy "földreformjának" minősítették. A baloldal az általános iskola létrehozását politikai és társadalmi ügyként kezelte. Darvas József, mint baloldali parasztpárti politikus a Sorsunk cimü folyóirat 1945 júliusi számában bírálta a mult széttagolt iskolarendszerét, és szorgalmazta az egységes alapképzést nyújtó iskola létrehozását. 31 A különböző létező iskolatípusok által okozott tagoltságot még bonyolította a fenntartók nagy száma. A baranyamegyei népiskolák közül állami kezelésben volt 29, községi 27, társulati 4, római katolikus 244, református 67, evangélikus 15, görögkeleti 2 és izraelita felekezeti 1. 32 A mult terheit idéző iskolarendszer megváltoztatásánál az első lépést jelenthette az általános iskola szervezése. 1945 augusztus 16-án lépett hatályba az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete az általános iskola szervezése tárgyában. A 6650/1945 ME a népiskola I-VIII és a polgári iskola I-IV. osztályai helyett az ismert elnevezéssel biró iskolatipus szervezését rendelte el. A viták a rendelet megjelenése után sem csitultak el. A vélemények megoszlottak, egyesek nagyszerűnek tartották a "középoktatás" demokratizálását, mások a középiskola elnyomorításának minősítették, színvonalcsökkenést jósoltak, nivellálásról kiáltoztak. Erős ellenagitációt folytattak a szerzetesi iskolák tanárai. A rendelet végrehajtását nehezitették a hiányos tárgyi és személyi feltételek. E tényekkel függött össze, hogy országosan az 1945/46 tanévre tervezett 1746 általános iskola közül csak 816 nyilt meg. 1946/47-ben 7212 népiskolából 4635 alakult általános iskolává. E tanévben Baranyában 416 népoktatási intézményből 197 volt az általános iskolák száma. Muszty László baranyai iskolaszociográfiai adatai utaltak arra, hogy az ellenpropaganda hatására Németbólyban az állami iskolából fejlesztett általános iskolát az elnéptelenedés fenyegette, ugyanakkor a szaktanárhiánnyal küzdő római katolikus iskola zsúfolt volt. Valószínűleg a klérus erős befolyásának volt köszönhető, hogy az uj iskola szervezési üteme itt az országosnál kedvezőtlenebb képet mutatott. (1946/47-ben országosan 64,4 %, Baranyában 47,3 % volt az általános iskolák aránya. ) Pécsett a 11 népiskolából fejlesztett általános iskolában a tanulócsoportok 30-40-es létszámmal működtek, a Miasszonyunk zárdában 60 fővel. Vidéken a szervezésnél akadályt jelentett az együttműködés hiánya az állami és felekezeti iskolák között. 33 Nyugodtan mondhatjuk, hogy az általános iskola politikai harcban született, a reakció kezdettől fogva támadta ezt a "kommunista" iskolát. Születését és megszilárdítását a baloldali társadalmi erők összefogásának köszönhette. Léte abból a művelődéspolitikai koncepcióból fakadt, amely a köznevelés demokratizálását is politikai szükségszerűségnek minősitette. E felfogásból táplálkozó céltudatos küzdelemnek köszönhető, hogy 1946-ban a kormányzat kötelezővé tette az általános iskola megvalósítását, lehetőleg önálló igazgatásának kialakítását. Ugyancsak 1946-ban látott napvilágot teljes tanterve is. Politikai vitákkal és összecsapásokkal jártak a felnőttoktatás szervezésére, valamint a ta nulóifjúság szociális összetételének megváltoztatására irányuló törekvések ís. Mindkét területen kezdeményező szerepet töltött be a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt. 1945 augusztus 21-én felnőttoktatási konferencia zajlott le Pécsett, amely szorgalmazta az önhibájukon kivül művelődésükben elmaradott felnőttek továbbképzését. A konzervatív felfogásúak tiltakoztak a kurzusvilág, a gyorstalpaló tanfolyamok ellen, mégis ellenükre 1945/46-os tanévtől sor került Pécsett a dolgozók iskoláinak szervezésére. Megnyíltak az úgynevezett Pa-