Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - SZENTISTVÁNYI GYULÁNÉ: Oktatáspolitikai intézkedések 1945-1946

SZENTISTVÀNYI GYULÁMÉ Oktatáspolitikai intézkedések 1945-1946 A Szovjet Hadsereg nagyszerű győzelmei, gyors sikerei az 1944-es esztendőben nyilvánvalóvá tették, hogy a fasizmus bukása elkerülhetetlen. A n. és III. Ukrán Hadseregcsoport csapatai a IV. Ukrán Hadseregcsoport egységeinek támogatásával súlyos csapásokat mértek a Magyarországot hadszintérré változtató náci haderőkre, a hitleristákat támogató magyar fasisztákra. 1944 szeptembert követően, több mint féléves harc során szabadították fel hazánkat. Az ország sorsáért aggódó embereket már a háború időszakában foglalkoztatta a hogyan tovább kérdése. A jövő tervei a Kommunista Párt javaslataira épültek, és a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjában nyertek megfogalmazást. A fasizmus elleni harc, a társadalmi berendezkedés demokratikus átalakitása, mint közös feladat lehetővé tette a széles nemzeti összefogás megteremtését. A történelmi feladatok centrumában az újjáépítés, a földreform, a monopóltőke korlátozása, az uj államhatalom megteremtése állt, de az uj élet meg_ remtése nem hálhatott valósággá a "szellem átformálása nélkül. "1 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai a demokratikus átalakulás szükségszerű velejárójának tartották az oktatásügy demokratikus átalakítását is. A fasizmus elleni harc szívós küzdelmet követelt a fasiszta ideológia mérgező hatásával szemben, amely a fasizmus fegyveres veresége után is tovább veszélyeztetett, megbujt az emberek tudatában, a régi tankönyvek lapjaim, a sajtó és irodalmi termékekben. A Moszkvában 1945 január 20-án aláirt fegyverszüneti egyezmény 16. pontja előírta a fasiszta szellem száműzését a sajtóból, az oktatásból, a könyvtárakból, a közéletből. A fasiszta ideológiai métely elleni harc természetesen nem egyszerűen fegyverszüneti kötelezettség volt, hanem a születő uj társadalom igénye. A Magyar Kommunista Párt az oktatásügy demokratikus átalakítását mindvégig a demokratikus átalakulás elválaszthatatlan részének tartotta. A MKP 1941 áprilisi KB. határozata - a párt függetlenségi politikájáról - követelte az iskolák demokratizálását, a nemzetiségi kérdés megoldását a teljes egyenjogúság alapján. Ugyanez a követelmény szerepelt a kommunista párt 1944 szeptemberi kiáltványában és a novemberi programnyilatkozatában is. 2 A Szociáldemokrata Párt is az oktatásügy demokratikus reformját szorgalmazta. Az 1943 júliusában megalakult értelmiségi csoporton belül működő pedagógus csoportnak jelentős szerepe volt a reformgondolatok körvonalazásában. 3 Az SZDP közoktatásügyi célkitűzései

t a párt XXXIV. kongresszusán elfogadott program rögzitette, amely állást r

oglalt a "demokratikus és szociális" szellemű közoktatás mellett, javasolta az iskoláztatás állami feladattá emelését, a nyolcosztályos kötelező oktatás bevezetését, a reakciós, népellenes szellem kiirtását a felsőoktatásból.

4 A Nemzeti Parasztpárt követelte a vagyonosok művelődési monopóliumának megtörését, a paraszti származású fiatalok továbbtanulásának biztosítását. A Kisgazdapárt haladó értelmiségi csoportja is Ortutay Gyula, Baróti Df*~ő, Radnóti Miklós közreműködésével fontos neveléspolitikai elveket dolgozott ki. amely foglalkozott az iskolakötelezettség kiterjesztésének, az internátusi hálózat fejlesztésének szükségességével, az ingyenes oktatás indokoltságával. 5 1945-ben a koalíciót alkotó legnagyobb pártok oktatáspolitikai elgondolása nem változott, de figyelembe kell venni, hogy e pártok nem voltak homogén jellegűek, a koalició centruma és jobbszárnya a társadalmi átalakulás alapkérdéseit, éppen a perspektívákra való tekintettel a baloldaltól eltérő módon értelmezte. A Szociáldemokrata Párton belül KéthLy Anna a demokratikus közoktatás fő jellemzőjének azt tekintette, hogy "a népuralom jellemzője, a többségi akarat legyen letéve a közoktatás kezébe," népuralmon természetesen polgári demokráciát értve. 6 Leglényegesebben a program elveitől a Kisgazdapárt tért el. jobboldala a koalición kivüli reakciós erők, a klérus érdekeit képviselte az oktatáspolitikában is.