Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - KOMANOVICS JÓZSEF: A felszabadulást követő agrárátalakulás főbb vonásai Baranyában

A DÉFOSZ megyei titkára egyértelműen alátámasztotta e megállapítást, amikor igy nyilatkozott: "Meg kell itt azt is mondanunk, hogy az ujgazdák ma már kevesen vannak, hiszen az újonnan földhözjuttatottak már három-négy éve müvelik a földet, és a legnagyobb részük, vetekedve a régi gazdákkal, kiválóan meg is műveli". 76 Hasonlóképpen pozitivan értékelte a telepitést a Megyei Termelési Bizottság elnöke, dr. Schuller Zoltán, aki megállapította, hogy a te lépes juttatás elérte célját. A mezőgazdaságban akkoriban mutatkozó nehézségeket az általános gazdasági, különösen pedig a nehéz mezőgazdasági helyzettel magyarázta, amit semmiképpen nem Írhattak a telepités számlájára. 77 Az MDP megyei titkára - Aczél György - ugyancsak sikeresnek minősítette a telepítést alábbi elismerő szavaival: "Az ujgazdák néhány esztendővel a földosztás után ugyanolyan jól megművelik földjeiket, mint a régi birtokosok."

78 JEGYZETEK 1/ Fazekas Béla: Mezőgazdaságunk a felszabadulás után. Mezőgazdasági Kiadó 1967. 45. old. 2/ Fazekas Béla: Lm, 47. old. 3/ Sajnos azonban a termelés 1948-ig elért sikereinek forrását hibásan értékelték, amiből a mezőgazdaság termelőerőinek túlbecsülése következett, ami azután a helytelen beszolgáltatási ár- és adórendszer kiépítését eredményezte, elvonva ezzel a parasztság felhalmozási eszközeinek tetemes részét. (Fazekas B. : Lm, 5. old. ) 4/ A megyénél azért vizsgáljuk 1949-ig az adatokat, mert a ki- és betek pitések még 1948- 1 ban is folytak, amiből kifolyólag a konszolidált állapotok valamivel később következtek be. 5/ Baranya megye mezőgazdaságának termelési adatai 1945-1955. (Baracs József megyei főagronómus kézirata. ) 6/ Baranya megye mezőgazdaságának termelési adatai 1945-1955. (Baracs József megyei főagronómus kézirata. ) 7/ Megjegyezzük, hogy a tartalékterületeken (a vetésterületnek még 1949-ben is 12 %-át jelentették), amelyeket szintén figyelembe vettünk a fenti táblázatunkban, valósággal rablógazdálkodást folytattak a gyakori gazdaváltozások miatt. Ebből kifolyólag a tartalékterületeken a termésátlagok alacsonyabb szinten mozogtak, illetve viszonylag nagy területek maradtak parlagon, kedvezőtlenül befolyásolva a megyei átlagokat. 8/ Bam L Alispánilag gyűjtött iratanyag 1945-1950. (A megyei tervmegbizott adatai), Baranya 1958. 191-192. old; Dunántúli Népszava, 1946. május 4. 9/ Az állatállomány veszteségeinek kiszámításakor a háború előtti állapotokhoz viszonyítottunk. A háború első éveiben azonban egyideig még továbbfejlődött az állattenyésztés. A tényleges károk nagyságának megállapításánál ezért a háború alatti szaporulat elvesztését is figyelembe kell vennünk, mellyel együtt a háborús következmények még a fentebb kimutatott értékeknél is súlyosabbak voltak.