Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - KOMANOVICS JÓZSEF: A felszabadulást követő agrárátalakulás főbb vonásai Baranyában

takarmányterniesztést egyideig elhanyagolták. Mire belátták, hogy a megye viszonylag rossz minőségű és kevés legelőterülete nem teszi lehetővé a legeltetéses állattartást, viszonylag hosszú idő telt el és addig komoly nehézségeket okoztak a megye állattenyésztésében. 61 A székely telepesek ugyan jól kezelték a gyümölcsösöket, megfelelő volt a trágyakezelésük és általában értettek az állattenyésztéshez is, azonban a tejgazdálkodást kevéssé ismerték. 62 Végül még a méhészetet kell megemlitenünk, melynek kezelésével a telepeseknek szinte minden kategóriája küszködött. Ezért a telepítést irányító szervek a kitelepítettek méhcsaládjainak gondozásáról külön intézkedtek, olyan gazdákra bízták, akik kellő szakismeretekkel rendelkeztek. Sajnos - minden óvó rendszabály ellenére - a felszabadulás utáni első években a megye értékes méhállománya is nehezen pótolható veszteségeket szenvedett. 63 Annak a kérdésnek a megválaszolásánál, hogy a megyében a telepités végül is elérte-e a célját, abból kell kiindulnunk, hogy a földreform és a telepités 1945-ben'elsősorban politikai és társadalmi-szociológiai szükségszerűség volt, amikor az alapvető osztály-politikai, hatalmi szempontok érdekében be kellett érni azzal, hogy a föld elosztásával járó elkerülhetetlen gazdasági megrázkódtatást a lehető legkisebbre szorítsuk. Ami korántsem jelentette azt, hogy a gazdasági szempontok iránt közömbösséget tanúsítottunk. Tehát mérlegelve a politikailag kedvező és kedvezőtlen körülményeket^ megállapíthatjuk, hogy a telepités a körülményekhez képest sikeresnek bizonyult. 65 Sikert aratott mindenekelőtt társadalmi, politikai szempontból, mert a telepités révén földhöz jutott több száz megyei lakóhelyén ki nem elégíthető - földigénylő. Ezen a réven kaptak földet az ország egyes sürün lakott területeinek a nagybirtokoktól távoleső nincstelenjei vagy szegényparasztjai és csak ezáltal biztosíthattunk otthont a csehszlovák-magyar lakosságcsere révén megyénkbe irányított viszonylag nagyszámú szlovákiai telepesnek. 66 A megyébe került belső telepesek, (sajnos ez alól a szlovákiaiak tekintélyes része kivételt jelentett) minimális kivételtől eltekintve, jól tudták, hogy kitől kapták a földet és ennek megfelelő politikai magatartást tanúsítottak, ami pártállásukban és számos egyéb gesztusban is megnyilvánult. A telepesek politikai orientációját döntően befolyásolták a koaliciós pártok velük kapcsolatos állásfoglalásai. A Magyar Kommunista Párt megyei szervezetei és vezetői az első naptól kezdve állandó és hathatós támogatásban részesítették őket. Rendszeresen látogatták a telepes községeket és ha kellett segítséget nyújtottak akár a helyszínen, akár a megyeszékhelyen. Esetenként országos szerveknél is eljártak a telepesek érdekében, többször az országgyűlésben is hallatták hangjukat a párt képviselői. Jószándéku birálattal segítették őket, ugyanakkor a leghatározottabban visszaverték a telepfelügyelők, megyei tisztviselők, reakciós politikusok, jegyzők stb. részéről rájuk zúdított jogtalan támadásokat. 67 Lehetőségeihez mérten jelentős támogatásban részesítette a telepeseket a Nemzeti Parasztpárt is. 68 A Szociáldemokrata Párt viszont kezdetben tartózkodással, sőt egy ideig leplezetlen ellenszenvvel viseltetett irántuk. A szociáldemokraták helyi képviselői kezdeti botlásaikat, hibáikat felnagyították, kigúnyolták és a legkülönfélébb vádakkal illeték őket. 69 Álláspontjukon később változtattak, az utolsó időkben már különbséget tettek a telepítésre érdemes többség, illetve a továbbra is elmarasztalt kisebbség között. Az SZDP-hez hasonló magatartást tanúsitott a telepesekkel kapcsolatban a Független Kisgazdapárt. A koaliciós pártok közül ez utóbbi párt . megyei szervei állottak legélesebben és legtovább szemben a megyébe került belső telepesekkel. A sajtóban, a nemzeti bizottsági üléseken, pártközi értekezleteken nyilvánosan becsmérelték őket, mindent elkövettek annak érdekében, hogy a telepesek ne gyökerezzenek meg Baranyában. 70 Részükről csak elvétve található elfogulatlan értékelés a telepesek munkájáról és emberi magatartásáról. A fentiekkel magyarázható, hogy a telepesek körében a legnagyobb taglétszámmal a MKP rendelkezett. Rajta kivül csak az NPP büszkélkedhetett megközelítő népszerűséggel. Ugyanak-