Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

BIBLIOGRÁFIA - KISS GÉZA: Tájékoztató a Pécsi Tanárképző Főiskola történelem tanszékének termelőszövetkezeti katalógusáról

Termelőszövetkezeti mozgalmunk története az ellenforradalom előtti korban három szakaszra bontható. Az első szakasz 1948-tól 1953 júniusáig tartott. Az időszak elején a fejlődés üteme egyenletes volt, később lényegesen felgyorsult. A belépő tagok többsége kezdetben a volt agrárproletárok és a kisparasztok sorából került ki. Szervezkedésük okait az ujgazdák ismert problémáiban (iga, munkaeszköz, vetomag hiánya, a szolgasors visszatérésétől való ösztönös félelem stb. ) kereshetjük. A volt középparasztok (kb. 1/3 arányban) csak 1952 őszén és 1953 tavaszán léptek soraikba. Az időszak második felében részben gazdaságpolitikai eredetű, részben általános politikai hibák zavarták a fejlődést és elsősorban az ösztönösség és fokozatosság megsértésében jelentkeztek. Ez a szakasz egybeesett az ipar leggyorsabb ütemű fejlesztésének időszakával s igy a népgazdaság nem tudta biztosítani a mezőgazdaság gyprs szocialista átalakulásához az anyagi erőforrásokat. A napilapok cikkeinek -stílusában Is "korjelző- áradása azt mutatja, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése ebben a korszakban lett gazdasági és politikai életünk sok gondot okozó problémájává. Az 1948. évi kezdeteket az alábbi cikkek jelzik: 1. Kísérleti telepen kutatja a minőségi termelés uj útjait a beremendi termelőszövetkezet. Dunántúli Napló 1948. X. 7. 2. Szántási, műtrágya és vetőmag kölcsönt kapnak a földbérlő szövetkezetek tagjai. Dunántúli Napló 1948. X. 8. 3. Támogatják a szövetkezeti termelést a birjáni középparasztok. Dunántúli Napló. 1948. X. 16. 4. Kilábolnak a cselédsorból az üszögi ujgazdák. Dunántúli Napló 1948. X. 27. 5. Megszabadultak a gondtól és nyomorúságtól a szövetkező pécsváradi ujgazdák. Dunántúli Napló 1948. XI. 6. 6. A csányoszrói földbérlőcsapat kollektív gazdálkodásba kezdett. Dunántúli Napló. 1948. nov. 11. 7. A mezőgazdaság gépesítésével a dolgozó parasztságért. Dunántúli Napló 1948. XI. 14. 8. Nincsenek támasz nélkül az abaligeti kisparasztok. Dunántúli Napló 1948. XI. 18. 9. Felülvizsgálják Baranyában az összes földműves s z övetkez eteket. Dunántúli Napló 1948. XI. 19. 11. 12. 13. 14. 15. 16. A baranyai dolgozó parasztság nagy lelkesedéssel ünneplte a három uj gépállomás felállítását. Dunántúli Napló 1948. XI. 23. Saját földjükön is táblásán dolgoznak a dunaszekcsői szerződéses termelők. Dunántúli Napló 1948. XI. 25. A szövetkezeti gazdálkodás nagyszerű eredményeit mutatták be a mágocsi kiállításon. Dunántúli Napló 1948. XI. 30. Uj honfoglalás Resch pusztán. Közösen termelő mintabirtokot létesítenek az eddigi kisparcellákon küszködő parasztok. Dunántúli Napló 1948. Xü. 5. Elutaztak a baranyai küldöttek az UFOSZFÉKOSZ egyesülési kongresszusra. Dunántúli Napló 1948. Xü. 17. A paraszti jövendő igazi műhelye a mágocsi közös gazdálkodás. Dunántúli Napló 1948. XII. 19. Az egész dolgozó parasztságot mozgósítani kell a szöv. mozgalom fejlesztésére. Dunántúli Napló 1948. XII. 21. 17. Gyód megtalálta a helyes utat. Dunántúli Napló 1948. Xü. 23. 18. Pécsi főiskolai tanár irta az első tudományos munkát a dolgozó parasztok szövetkezeti gazdálkodásáról. Dunántúli Napló 1948. dec. 23.