Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - KOMANOVICS JÓZSEF: A felszabadulást követő agrárátalakulás főbb vonásai Baranyában

Az állattenyésztés regenerálódását (országosan) a következő táblázatunk érzékelteti: Időpont Szarvasmarha Sertés Ló Juh Időpont 1000 db 1938. III. 15. 1875 5224 814 1629 1945. V. 31. 1070 1114 329 328 1946. V. 31. 1100 1327 399 370 1947. V. 31. 1841 2792 575 570 1948. V. 31. 1993 2771 651 579 1938 = 100,0 % 1945. V. 31. 57,1 21, 3 40, 4 20,1 1946. V. 31. 58, 7 25, 4 49, 0 22, 7 1947. V. 31. 98, 2 53,4 70, 6 35, 0 1948. V. 31. 106, 3 53,0 80, 0 35, 5 1945 = 100,0 % 1946. V. 31. 102, 8 119,1 121, 3 112, 8 1947. V. 31. 172,1 250, 6 174, 8 173, 8 1948. V. 31. 186, 3 248, 7 197, 9 176. 5 Állatállományunk a felszabadulás után egyenletesebben, de lassabban fejlődött, mint növénytermelésünk, az állattenyésztésben a szárazság nem annyira számbeli süllyedést, mint inkább minőségi leromlást eredményezett. Az állattenyésztésben 1948-ig mégsem történt frontáttörés a növénytermeléshez hasonlóan. A szarvasmarhaállományt kivéve, a főbb állatfajták különösen a sertések és juhok - tekintetében még jóval elmaradtunk az 1938-as színvonaltól, bár 1945-höz viszonyítva nagyarányú fejlődést konstatálhatunk ezen a téren is. Összefoglalóan értékelve a magyar mezőgazdaságot 1945 és 1948 között elmondhatjuk, hogy bár értékben a termelés mintegy 28-29 %-kal elmaradt az utolsó békeévtől, de azzal, hogy erre az időre - példátlan arányú fellendüléssel - a háború előtti termelésének 71 %-át ismét előállitotta, figyelembevéve, hogy a mezőgazdasági fejlődés a felszabadulás előtti évtizedekben alig fejlődött, a körülményekhez viszonyítva jelentős sikert aratott. 3 Vajon ugyanez elmondható Baranya megyéről is? Arról a megyéről, ahol a földreform -a telepesek sok más megyét jóval meghaladó aránya folytán - nagyobb részben telepítést jelentett, ami azzal járt, hogy a megyei ujgazdák többségének az országosan általában jelentkező akadályokon kivül, meg kellett küzdeni a megszokott környezetből való kiszakadás következményeivel, illetve az uj helybe történő beilleszkedés nehézségeivel. A következőkben vizsgáljuk meg mennyiben sikerült a megyében beváltani a telepítéssel azokat a reális számításokat, melyeket a felszabadulás után az akcióhoz fűztek. Ennek érdekében először tekintsük át a megye vetésterületének alakulását a felszabadulás után (1945 illetve 1949-50 között) összehasonlítva az 1931-1940 közötti évek átlagával. 4