Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

FORRÁSISMERTETÉSEK - REUTER CAMILLÓ: A Baranya megyére és Pécs városára vonatkozó Árpád-kori oklevelek jegyzéke

átírásban. A tartalmi átírást a matematikait jel mutatja /"1248>1316"/. Az évszám előtti kereszt /"+1256"/ az oklevél hamis voltára figyelmeztet. A másik csoportot alkotják azok az oklevelek, amelyeket Györffy színvonalas, a mai igényeknek megfelelő oklevélkiadványokból idéz. Itt levéltári jelzetet nem adok. A forrásjelzet nyomán a kiadványban az oklevél felkereshető, s rendszerint a közlés végén az oklevél lelőhe­lye, levéltári jelzete szerepel. Sajnálatos, hogy az 1944 - 1945 évi harcok alatt számos levél­tárt is károsodás ért, s a hivatkozott oklevelek egyes darabjai nincsenek meg, vagy lappanga­nak. Az oklevélkiadásokban még az Országos Levéltár mult századbeli, vagy az Országos Le­véltárba került családi levéltárak (Batthyány, Eszterházy, Károly, Zichy stb. ) régi jelzete szerepel. Szükség esetében az Országos Levéltár az ún. egyeztetések (konkordanciák) segítsé­gével - ha gyűjteményében megvannak - tudja fellelni a keresett régi jelzetű oklevelet. Elve­szett, lappangó oklevelekről sajnos csak a hivatkozott kiadványok nyújtanak tájékoztatást. Az Országos Levéltár világhírű gyűjteményén, az oklevélkiadások kötetein kívül még a har madik csoportban találunk Árpád-kori okleveleket. Ez a csoport az egyes - még ma is önálló­an kezelt egyházi, állami - újabban megyei levéltárak, illetőleg az ország határain kívüli gyűj­temények. Itt is megadom - ha van - az oklevél kiadásának forráshelyét. Az Országos Levéltár - folyamatosan - beszerzi a hazánkra vonatkozó, de külföldi gyűjte­ményekben őrzött okleveles emlékeink mikrofilmjeit. Mielőtt tehát valaki külföldről kísérelné meg valamely oklevél fényképének beszerzését, feltétlenül tanácsos az Országos Levéltárhoz fordulni, hogy a kérdéses oklevél felvétele nincs-e meg a levéltár filmtárában. Az említett három csoportba sorolható írásbeli anyagot a Györffy tői megadott időrend­beli sorba szedtem. Ez természetesen a kutatónak csak részben jelent megoldást, mert első­sorban a már kiválasztott oklevél fellelését, felkeresését gyorsítja meg. Azután felvilágosítást nyújt, hogy egy-egy időből mi áll a kutató rendelkezésére, illetőleg az oklevél a megye mely területét érinti. Ezért feltétlenül kívánatos volna, hogy a kiadatlan kora középkori oklevelekből egy bara­nyai oklevéltár kiadásával siessünk a tervbe vett helytörténeti munka segítségére. Tartalmaz­ná a kiadatlan okleveleken kívül a korszak többi baranyai tárgyú oklevél újra készített regesz­táját (tömör tartalmi leírását) is. - Ehhez kíván elsőrendű segítséget nyújtani kiadványunk is. A középkori oklevelek tanulmányozása, tudományos értékesítése mindjobban a szakembe­rek szűkebb csoportjának kezében összpontosul. Ennek oka elsősorban az, hogy a latin nyelv ismerete mindjobban csökken. Enélkül pedig a tárgykörhöz nyúlni nem lehet. Annak a látszó­lagos ellentmondásnak kiegyenlítésére, hogy a terjedő helytörténeti érdeklődés és aprókutatás miként egyeztethető össze a történeti anyag tanulmányozásának, feldolgozásának lehetőségével, elsősorban kívánja, hogy a szakemberek közérthető módon, de mégis a tudományban megköve­telt színvonalon tájékoztassák a nagyközönséget és segítséget adjanak a komoly érdeklődést mu­tató, fáradságot és szabadidőt nem kimélő - jó értelemben vett - műkedvelőnek. Gondolok itt elsősorban célok, feladatok kitűzésére, a megoldás módjára. Mert gyakori az, hogy a kedv­vel kutató olyan - elérhetetlen - célokra fecsérli idejét, energiáját, amely helyett kellő útmu­tatás mellett értékes aprómunkával építhetné a helytörténeti kutatást. Ha azután időt, fáradságot nem kímélve megszerzi valaki azokat az ismereteket, amelyet a szakember képesítése során megtanult, akkor, és csak akkor nyúlhat jogosan e tárgykörhöz. Röviden ebben foglalható össze az a kívánság és követelmény, amellyel reméljük új út nyí­lik Baranya és Pécs helytörténeti kutatásában. Ehhez kívánok hozzájárulni.

Next

/
Thumbnails
Contents