Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

FORRÁSISMERTETÉSEK - PETROVICH EDE: Pécs utcái és házai 1687-ben

A teljes összeirás elejére függesztett bevezető sorok e kitétele:"... a die prima Junii... inchoata... usque ad 5. Julii amii 1687 continuata et tunc ...finita", elárulja, hogy az összeírást 1687. nyarán készítették. Egyébként az a keltezés az összeirás egyes szakaszainak végén többször is előfordul. Nem lehet tehát komoly okunk arra, hogy a keltezés hitelességében kételkedjünk, Feltűnő lehet ugyan, hogy az egyes falvaknál a jegyzék megemlíti a későbbi tulajdonosok nevét, például: Selye: haereditas famíliáé Draskovics; Nagy Chan: haereditas Comitis Adami de Zrinio; Hirics: haereditas Monialium; de lehetséges, hogy ez még nem a tényleges birtoklást, hanem csak a bejelentett igényeket jelenti. A pécsi utcajegyzékben sem fordul elő olyan kitétel, mely a keltezést kétségbe vonhatná. Sőt az a körülmény, hogy az egyházi épületek (székesegyház, püspöki palota, káptalani házak) nincsenek feltüntetve, mutatja, hogy a jegyzék akkor készült, mikor az egyházi szervezet még nem volt kiépítve. Ezzel szemben szinte korhatározó, hogy csak a jezsuiták és a ferencesek nevével találkozunk. E két szerzetesrend tagjai ugyanis a felszabadító hadsereggel együtt jöttek a városba és tüstént lefoglaltak maguknak bizonyos épületeket. Igy a jezsuiták a belvárosi dzsámit, a ferencesek pedig régi otthonukat. A jegyzék összesen 18 utcáról tesz említést. Ez a szám csak nagyjából egyezik Hauy térképével, mely 22-23 utcát tüntet fel. Az eltérés magyarázata az, hogy Hauy utcahálózata nem mindig jelent beépitett utcákat, hanem egyúttal kitaposott utakat is. Viszont az is lehetséges, hogy Hauy térképe csak későbbi, esetleg az 1700. év körüli fölmérés eredménye. Érthető, hogy a középkorból ismert utcanevek a jegyzékben nem fordulnak elő. A hosszú török megszállás alatt feledésbe ment, hogy volt Pécsett egykor Szent László, Szent Tamás utca is. Az azonban meglepő, hogy még olyan nevek sincsenek feltüntetve, melyek nem valamely szentről voltak elnevezve, hanem profán, külső körülménytől. Igy hiányoljuk az 1554. évi defterben szereplő Kőhíd, Fazekas, Városmalom utcák nevét. Bizonyára a török pusztításnak esett áldozatul a dömések pécsi rendháza, mely Győrfy szerint olyan nagy volt, hogy benne egyszerre 70 nemest tudtak elszállásolni. (Győrfy: Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza. I. 362. p. ) Még romjaival sem találkozunk ilyen nagy épületnek. Fogas kérdés a feltüntetett utcák azonosítása. Már Németh Béla is boncolgatta e rejtélyt, azonban véleményét nem mindig indokolta meg. (Németh: Pécs szöllői, utczái és malmai 1686-ban. Pécsi Napló. 1900. július 15. szám. 2-3. old. ) Nem állithatjuk, hogy sikerült e rejtélyt minden vonatkozásban megoldanunk, de aprólékos vizsgálódásunk talán hozzájárul a kérdés tisztázásához. 1. A név nélküli utca. 1-19. sorszám, összesen 19 ház. Az azonosításhoz kiinduló pont az 1. számú háznál tett e megjegyzés: "Príma domus ab intro penes portam Budensem occidentem versus. "Magyarul: Az első ház belülről a Budai kapu mellett nyugatra. "Az égtáj megjelölése itt még nem vonatkozik az utcára, hanem a városkapura, tehát az l.ház nem az utca nyugati oldalán van, hanem a kaputól nyugatra. Az egyes házak az utca keleti, illetve nyugati oldalára vannak helyezve. A keleti oldalon van feltüntetve az 5. , 6. , 7. , 9. , 11. , 12. , 16. , 17. , 18. sz. ház. Összesen 9. Nyugati oldalon 8. , 10. , 13. , 14. , 15. szám. Összesen 5. Kétes azonban az 1-4. számú ház, mert hiányzik mellőlük mindenféle helyhatározói megjelölés. Mivel nem valószínű, hogy az első házat az utca nyugati oldalán találták az összeirók, hanem a kapu mellett, a keleti oldalon, ezeket is a keleti oldalhoz soroljuk. A 7. , 9. , 11. , 12. , 17. számú házaknál kitett megjegyzésből az tűnik ki, hogy ezek a házak a jobb oldalon vannak a fal mellett, ebből az következik, hogy az összeirók nem dél felé, hanem északnak fordultak. Igy érthető, hogy az utca bal oldala nyugatra esik. Tehát csakis a mai Nagy Flórián utcáról lehet szó. A 19. sz. ház helymeghatározása kétes. A szöveg szerint ez a ház az előbbi, tehát a 18. számú ház mellett áll. Ez pedig a bejegyzés szerint a keleti oldalon volt. Tehát a 19. számúnak is a keleti oldalon kellett állnia. Ezzel szemben saját bejegyzése azt mondja, hogy nyugati oldalon volt. Itt tehát az összeiró tévedett. Mi e házat a nyugati oldalra helyezzük, mert a keleti oldalon van már 9 + 4 = 13. ház. Ehhez hozzájön még 3 telek (lásd a 2. és 6. sz. ház bejegyzését). A keleti oldalon volt tehát 16 telek. Tekintettel arra, hogy a városfal mentén csak szegényebb emberek húzódhattak meg, l-l ház utcafrontját kereken itt 12 méterre vesszük. Ez utca 16 x 12 = 192 méter volt. Felhúzódott tehát a mai Bástya utca környékére. A házak elhelyezése cáfolja Németh Béla megállapítását:" A város falai harcászati szempontból belül is szabadon állottak. "