Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

FORRÁSISMERTETÉSEK - FÁNCSI JÓZSEF: Az útlevélügyi iratok történeti forrásértéke

sa céljából Molnár József gyáros Németországba és a Szerb-Horvát-Szlovén királyságba megy. Alt Gyula bőrgyára mohácsi cég gépek beszerzésére Ausztriába és Németországba küldi Hajduska József igazgatót. Izsák Dezső mohácsi gőzmalom-igazgató gépek, géprészek, zsákok és egyéb malomfelszerelés beszerzése céljából Ausztriába és Csehszlovákiába utazik. Schwarcz Jakab szászvári molnár malomberendezés vásárlása végett szintén Ausztriába és Csehszlovákiába kér útlevelet.

66 VIL Baranyai németségünk egy részének politikai kapcsolata a hitleri Németországgal. Az iratok közt utalás van olyan utakra is, amelyeknek a baranyai németség körében folytatandó pángermán agitációra való felkészülés volt a célja. Ez tanulmányút, vagy német iskolán való továbbtanulás álarcában történt. Nagyon sok útlevelet kértek tanulmányút céljából Németországba. Legnagyobb része már akkor is gyanús volt, de bizonyíték hiányában az útlevél kiadását nem lehetett megtagadni. Ma már megállapíthatjuk, hogy az ismert volksbundista vezetők közül többen kértek útlevelet Németországba tanulmányút céljára. Például Faulstich Egyed orvos kétizben is, 1927 és 1933-ban. Huber Mátyás pócsai földműves 1927 februárjában feleségével együtt útlevelet kért egész Európára. Az utazás célja zarándokút és a Klagenfurtban tanuló fiuk hazahozatala volt. Tekintettel arra, hogy a fiu a kiutazáshoz annakidején nem kért útlevelet, az alispán utasitotta a mohácsi főszolgabírót, vizsgálja ki, hogy mi módon ment ki útlevél nélkül. A főszolgabiró a tényállás tisztázásával a ráctöttösi körjegyzőt bízta meg. A körjegyző jelentette, hogy az apát megidézte és kikérdezte arra nézve, hogy a fiát ki vitte át Sopronnál a határon. Az apa ismételt kérdésre is csak azt válaszolta, hogy nem tudja. S mikor figyelmeztette hogy ez lehetetlen, mert csak nem engedi át fiát egy ismeretlen embernek, hogy az oda vigye, ahova aktrja, azt válaszolta, hogy mégsem tudja ki vitte ki. Ugy látszik - irja a körjegyző - "érdeke az illető társaságnak, - amely a példa szerint rendszeresen foglalkozik a jövőben itt hivatást betöltő egyéneknek már kiskorukban való teljes elnémetesitésével - titokban működni, mert különben nem tartaná Huber Mátyás olyan nagyon fontosnak saját magát csak azért tudatlannak mutatni, nehogy ezen társaságról bármit is eláruljon. Hogy pedig ezen messze előrelátással kivitt és ott betanított egyének a csonka nemzet sirját ássák - irja tovább a körjegyző - annak megállapítása az ilyen kis emberek részéről talán nevetni való félelem, de szomorú bizonyság. E klub megmutatta, hogy magában a csonka hazában, a nemzet által fenntartott egyetemen is olyan erőket nevelnek, melyek máris gyógyíthatatlan rákként bomlasztják a nemzet testét." Szomorúan látjuk, hogy legnagyobb nemzetiségünk megkezdte a harcot az országtól való elszakadás érdekében. Az útlevél nélküli határátlépésért az apa ellen kihágási eljárást indítottak és 40 pengő pénzbüntetésre ítélték. A kért útlevelet az alispán kiadta. 1928 évben Bauer Ferenc rácpetrei lakos harmadéves orvostanhallgató tanulmányának Németországban folytatása céljából kér útlevelet. Az alispán elutasította azzal az indokolással, hogy tanulmányainak külföldön való végzését nem találja kellően megokoltnak akkor, midőn a hazai egyetemek ugyanannak a képzettségnek az elérését legalább egyenlő mértékben és eredménnyel ugyancsak biztosítják. Kérelmező Budapesten kiállított útlevéllel mégis kiutazott. Tigiman Ferenc németbólyi lakos 1931-ben tanulmányút céljára kért útlevelet öt európai országba, köztük Németországba. Az alispán a kérelmet elutasította, mert nem látta igazoltnak, hogy tanulmányútra megy.

67 Az ilyen célból kért útlevelek száma 1934 után bizonyára jelentősen emelkedett, de hogy milyen mértékben, azt iratok hiányában megállapítani nem lehet.