Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

FORRÁSISMERTETÉSEK - FÁNCSI JÓZSEF: Az útlevélügyi iratok történeti forrásértéke

clorlása megindul Törökországba. Tolna vármegye központi járásának foszolgabirája 1926 április 8-án értesiti a pécsváradi járás fó'szolgabiráját, hogy Törökországban nagyarányú épitkezések folynak és 1925 évben 350 bátaszéki épitó'munkás dolgozott ezeknél az építkezéseknek Nagyon jól kerestek, ezért ebben az évben is kimentek. Ennek a hire elterjedt, ezért Tolna megyéből, de Baranyából is nagyon sokan akarnak kimenni. Balezer János gödrei ács segéd útlevelet kért Törökországba. Kérelméhez csatolta egy angorai épitővállalat értesitését, hogy 1927 március hótól kezdődőleg 10 baranyai épitőipari munkást hajlandó alkalmazni. A Redlich és Berger angórai épitővállalat 1926 decemberében szintén 10 baranyai munkást alkalmaz. 45 A magyar épitőipari munkásoknak nagyon jó hirük volt. Minden országban szívesen alkalmazták őket. A belgrádi angol követség épületét 1927-ben magyar munkások épitették. Az építkezést Möller István budapesti műegyetemi tanár vezette, aki a munka felügyelőjéül Priol Ferenc építési felvigyázó siklósi lakost alkalmazta. 46 Közben itthon az ipari munkásság helyzete egyre romlott. A siklósi járás foszolgabirája 1926 áprilisában 1990/1926 szám alatt jelenti az alispánnak, hogy a beremendi cementgyár üzemét beszüntette, s a munkások munka nélkül maradtak. 47 A kivándorlás az 1927-1928 években az eddigi mértékben folyt tovább. Az 1929 évben bekövetkezett és legjobban a földműves lakosságot sújtó gazdasági válság a földműves lakosságból élő falusi kisiparosokra erősen kihatott. A vásárlóerő csökkenése következtében az önálló iparosok (asztalosok, bognárok, szijjgyártók, stb. ) áruikat nem tudták eladni, segédeiket elbocsátották, s sok esetben maguk is vándorbotot vettek a kezükbe. Az elbocsátott kisipari munkások itthon a szakmájukon kivül sem tudtak elhelyezkedni, nem maradt más hátra, mint a kivándorlás. Ezek legnagyobb része Belgiumba ment, ahol nagyipari üzemekben helyezkedtek el. Sokan mentek Délamerikába is. Jól kerestek, különösen Belgiumban. Ahl! Ádám volt bári lakosnak az Union Chimique Belge ruysbrocki gyárában heti 300 frank, (kb. 45 pengő) Wiszmann József ugyancsak Bár községből kivándorolt munkásnak heti 350-500 frank keresete volt. 48 1930 év második felében a válság már Belgiumban is éreztette hatását. A brüsseli magyar követség Kunovszky Andrásné gyári munkás mohácsi lakos útlevél kérelmével kapcsolatban értesiti az alispánt, hogy a munkába való elhelyezkedési lehetőségek napról-napra kedvezőtlenebbek lesznek. A munkaadók kénytelenek lesznek a munkásaik létszámát csökkenteni, ezért nevezett útlevél ügyét egyelőre tartsák függőben. Az alispán több Belgiumba kivándorolni szándékozó pl. König Péter, Tevich Jánosné és Kurucz Anna mekényesi lakosok útlevelének kiadását megtagadja. 4

^ A válság megszűnése után ipari munkásaink közül ismét sokan vándoroltak ki Belgiumba. De nemcsak a falusi kisipari munkásság vándorolt ki, nem volt jobb a helyzet más iparágakban sem. 1932 június 4-én Kovács István somogyi lakos nyomdász segéd útlevelet kért tanulmányútra. Indokolásul előadja, hogy a külföldi könyvnyomdai munkások egyesületeivel való viszonosság alapján a külföldre utazó nyomdászok minden országban 180 napon át segélyben részesülnek. Ebből a segélyből létfenntartása külföldön biztosítva volna. Jelenleg munka nélkül van és az alapszabályok szerint járó munkanélküli segélyt már kimerítette, igy itthon csak utassegélyre tarthat igényt. Külföldön több utassegélyt kap mint itthon, igy létfenntartása ott jobban lenne biztosítva. Azért kér több államba útlevelet, mert nincs kilátás arra, hogy a közeljövőben itthon munkát kapjon, igy több állam utisegélyét szeretné igénybevenni. Amennyiben valamelyik országban munkaalkalmat talál, ugy munkába áll. Az alispán az útlevelet kiadta. 50 1933-1934 években az ipari munkásság kivándorlása kisebb méretekben tovább folyik. '4. / A megyében élő cigány nemzetiségű lakosság kivándorlása. A kivándorlók között meg kell említenem a cigányokat is. Baranyában sok cigány település van. A felszabadulás előtt a hatóságoknak állandó problémát okoztak a magánosok, sokszor a községi elöljáróságok panaszai, a kéregető és a magántulajdont nem nagyon tiszteletben tartó cigányok ellen. A községek tehertételnek tartották a cigányokat, és minden alkalmat megragadtak, hogy megszabaduljanak tőlük. Súlyosbította a helyzetet a filoxera-vész következtében beállott mezőgazdasági munkanélküliség. A mezőgazdasági munkásoknak és törpebirtokosnak maguknak