Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

FORRÁSISMERTETÉSEK - FÁNCSI JÓZSEF: Az útlevélügyi iratok történeti forrásértéke

zajönni. Thum Ferenc palotabozsoki lakos, bár figyelmeztették arra, hogy "a kanadai kivándorlók legtöbbje a remélt meggazdagodás helyett a teljes anyagi és társadalmi romlást éri el", útlevél kérelmét fenntartotta. A palotabozsoki körjegyző annak ellenére, hogy kint megélhetését biztositottnak nem látta, javasolta az útlevél kiadását, mert - amint irja - "távozása a magyarságra és a vármegyére veszteséget nem jelent." 1S31 tavaszán segéllyel tért haza. 20 Természetesen az itthon maradiaknak sem tudtak pénzt küldeni, igy a kivándorló kint, a család itthon nyomorgott. Nyomorában kútba ugrott és meghalt Escher János Kanadába vándorolt lánycsóki földműves felesége. 21 Azok, akik nem idegenkedtek az ipari munkától, az európai országokon kivül főként Délamerikába mentek. Ráckozár községből, és a megye más községeiből is tömegesen vándoroltak ki Argent inába. 22 Sörfőző György volt beremendi lakos azt irja feleségének Buenos Airesből, hogy ott nagyon sok nagy gyár van. sok a kivándorló, de a munkaalkalom is sok. Az újoncok bére napi 5-6 peso. Találkozott egy ismerősével, aki szép házat épitett már magának. 23 Nagyon sokan mentek a belgiumi ipari üzemekbe és bányákba is. Véméndi mezőgazdasági napszámosok nagy számban kértek útlevelet Belgiumba. Indokolásul felhozzák, hogy munkaalkalmat itthon nem találnak és családjuk megélhetését a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben másként biztositani nem tudják. Reisz Gáspár véméndi földműves négy gyermekes családapának háza és 8 1/2 hold tehermentes földje volt. Belgiumba kért útlevelet, mert itthon állandó munkaalkalmat nem talál, maga és családja megélhetését a jelenlegi gazdasági helyzet mellett biztositani nem tudja. 24 1930-1931 években még erős ütemben folyik a kivándorlás Belgiumba, Uruguayba és Kanadába. Niedling György kisnyárádi lakos feleségével együtt Kanadába kér útlevelet. Háza és 10 hold földje van, de adóság terheli. 25 De más ok is lehetett a kivándorlásra! Strasser János mágocsi lakos feleségével és egy éves fiával Kanadába kért útlevelet. A mágocsi községi jegyző jelentése szerint a kivándorlás oka az, hogy nevezett szülei akarata ellenére egy teljesen vagyontalan, és más vallású leányt vett feleségül, s a szülők nem szivelik meg a háznál menyüket. Az alispán a kérelmet elutasitotta, mivel megélhetésüket kint nem látta biztositottnak. Fellebbezés folytán a belügyminiszter az alispáni határozatot feloldotta, s az útlevelet megkapták. Útlevelét a Winipegi Magyar Konzulátus 1932 augusztus 31-ig meghosszabbította. A Magyar Kivándorlókat és Vissza vándor lókat Védő Iroda 1932-ben 3357/1932. V. I. sz. alatt értesítette az alispánt, hogy Strasser Jánost Kanadából deportálták. 20 1932-1934 években a mezőgazdasági munkások kivándorlása erősen csökken, de erős ütemben folyik a kint lévő családfő után a családtagok kivándorlása. 2. / A bányaipari munkásság kivándorlásának okai. Az első világháború előtt a megye bányavállalatai a bányamunkára jelentkezőket általában foglalkoztatni tudták. Számottevő munkanélküliség nem volt, sőt volt olyan idő, amikor munkáshiány mutatkozott. Az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt. Szászvári Bányagondnoksága 1910 évi augusztus 6-án megbizta Hruza János anyagraktárost, hogy bányamunkások toborzása végett külföldre utazzék. 27 Az űtlevélügyi iratokból mégis az tűnik ki, hogy a mecseki bányavidékről nagy számban vándoroltak ki bányászok. Ennek oka az alacsony munkabér volt. A jobb kereset reményében nagyon sokan hagyták el munkahelyüket és mentek külföldre. A bányászok számára ebben az időben Németországban, és az Északamerikai Egyesült Államokban kínálkozott munkaalkalom. Rendszerint a munkavállaló családját itthon hagyva egyedül ment ki, s mikor már állandó munkája volt és fedezni tudta az utazási költséget, a családtagok is utána mentek. Voltak olyan esetek is, amikor a munkavállaló mindjárt családjával ment ki. Schmidt Ferenc mecsekszabolcsi bányász feleségével és két gyermekével, Horváth Mihály ugyancsak mecsekszabolcsi bányász feleségével és három gyermekével együtt vándorolt ki Németorsz Németországban, de különösen az Egyesült Államokban jól kerestek a bányászok. Lutter József vasasi bányász 1908 évben 5400 korona megtakaritott pénzzel tért haza az Egyesült Államokból, melyből 4000 koronáért Vasas községben házat vett. 29 Az Egyesült Államokban 1908 évben beállott gazdasági válság következtében a munkaalkalom és munkabér csökkent. A közigazgatási hatóságok mindenkit figyelmeztetnek erre. Ennek elle-