Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

FORRÁSISMERTETÉSEK - FÁNCSI JÓZSEF: Az útlevélügyi iratok történeti forrásértéke

FÁNCSI JÓZSEF Áz űtlevélügyi iratok történeti forrásértéke I. Az űtlevélügyi irataink keletkezése. Az űtlevélügyi iratok sorozata az alispáni fond egyik állaga. Az útlevelek kiadásának jogát az 1904 évi augusztus 1-én életbe léptetett 1903:VL t. c. 6. §-a a belügyminiszter hatásköréből a kis- és nagyközségekben, valamint a rendezett tanácsú városokban az alispán, a törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitány hatáskörébe utalta. Az első világháború kitörésével előállott helyzet miatt az útlevél kiállitás joga az 5735/1914 M. E. rendelet alapján ideiglenesen újra a belügyminiszter hatáskörébe került, majd az 1921 december 22-én kelt 110453/XI. 1921. B. M. sz. rendelet alapján ismét az alispán adta ki az útleveleket. Levéltárunkban 1904 és 1934 közötti időben keletkezett űtlevélügyi iratok vannak. Az 1934 utáni iratokat a felszabadulás után elszállították, s mindez ideig nem kerültek vissza. 1964-ben felvetődött az iratok selejtezésének kérdése. A selejtezés elvégzése gazdaságosnak és minden szempontból kívánatosnak látszott, nemcsak azért mert a várható nagyarányú selejt következtében más iratok számára férőhely szabadul fel, hanem elsősorban azért, mert az értéktelen iratok eltávolításával az anyag áttekinthetősége és kutatása sokkal könnyebbé válik. Az űtlevélügyi iratok selejtezéséhez ügykörjegyzék nem állt rendelkezésre, ezért selejtezési javaslatot készitettem, melyet a Módszertani Kollégium Selejtezési Munkabizottsága elfogadott. Ezután a selejtezést elvégeztem. n. Az anyagforrás-értéke. A selejtezés során derült ki az anyag sokrétűsége és nagy forrásértéke. Az iratokból megismerhetők azok a tényezők, amelyek a különböző korszakokban döntő vonzóhatásként jelentkeztek a kivándorlásnál. Szemünk elé tárul megyénk gazdasági helyzete, valamint a közigazgatási hatóságok, (belügyminiszter, alispán, főszolgabiró, jegyző) vagy a munkaadók ténykedése a kivándorlás megakadályozása, vagy elősegitése érdekében. Adatokat tartalmaznak sok külföldi ország gazdasági helyzetére. (Válságokra, gazdasági fellendülésre, építkezésekre, ipari és mezőgazdasági munkabérekre stb. ) Bőséges anyag található a Baranya megyéből történt kivándorlás és annak okain kivül a megye mezőgazdaságának, iparának és kereskedelmének helyzetére és fejlődésére is. A mezőgazdasági foglalkozású kivándorlók útlevél kérelmeihez csatolt községi bizonyitványokból, jegyzői jelentésekből megismerhetjük a mezőgazdasági lakosság életszínvonalát, napszámbéreket, kereseti viszonyokat, ház- és földárakat stb. A bányászok útlevél kérelmeiben adatokat találunk a munkabérekről, melyik bányánál mikor vezettek be munkaidő korlátozást, munkabér csökkentést,' vagy mikor szüntették be a termelést. Sok adat van a megye kisipari munkásairól

, de találhatunk a cigányok helyzetét dokumentáló iratokat is. Az üzleti útra kért útlevél kérelmekhez csatolt bizonyitványokból megtudhatjuk, hogy cégeink milyen külkereskedelmi ügyletekkel foglalkoztak. Megtalálhatjuk a Balkánnal való élő-állat és borkereskedelem első világháború folytán megszakadt kapcsolatainak újrafelvételét célzó törekvéseket, valamint a fa- és épületanyag kereskedőink Csehszlovákiával kezdődő üzleti kapcsolatok kiépítésére irányuló lépéseit is. Adatok vannak a megye háziipar ára, köztük a híres mohácsi korsós iparra is. Vannak mező gazdasági vonatkozású üzleti utak is, melyek állattenyésztésünk fejlesztését szolgálták, (pl. tenyészállatok beszerzése)