Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

FORRÁSISMERTETÉSEK - BABICS ANDRÁS: A mecseki bányászat pécsi és baranyai levéltárokban található forrásai

nyászatra bérbeadott polgári telkekkel kapcsolatos szerződésének havi részletezései. Kimutatások a bányásztodé polgárok termelési eredményéről, a kitermelt szén értékéről. A kincstári bányaigazgató nagyobb időközökre (5-10-15 évre) készített összefoglaló jelentése a polgári bányamüvelés eredményéről és értékéről. Az iratok többsége 1826-1835. évek közötti időből való. Termelési eredmények, termelés értéke havonta, évenként. A polgári kőszénbányászatra (tulajdonos vagy bérlő) vonatkozó különböző szerződések. (1831-1840. ) A pécsi polgárok szerződései bérlőikkel, havonkénti kimutatások a termelt szén mennyiségéről és értékéről. Peres ügyek a bérlők és a bérbeadók között. A bányaigazgatóság helyszíni vizsgálatai az egymással szomszédos bányatulajdonosok panaszai ügyében az 1841-1845. évek között. A komlói bánya. A komlói köszénbányászat kezdetére vonatkozó iratok, javaslatok, szakvélemények, termelési adatok, műszaki tervek, beszámolók, összefoglaló kimutatások az 1812-1827. évek között. Levelezés szakmunkásállomány összehozása érdekében. (1813. ) b/ A pécsváradi közalapítványi uradalom levéltára a Baranya megyei Levéltárban A 11. században alapított pécsváradi bencés apátság kiterjedt délkelet-dunántúli birtokait Hl. Károly az un. Vallásalapnak adományozta, Mária Terézia pedig 1778-ban ugy rendelkezett, hogy e birtokok közül 31 település a pesti tudományegyetem fenntartását szolgálja. A közalapítványi uradalom központja eleinte Pécsett volt, ahol a birtokokat a Pécsi Királyi Kamarai Hivatal (Regia Cameralis Administratio Quinque-Ecclesiensis) igazgatta. A 18. század végén azonban ezt az irányitó szervet átalakították és az egész közalapítványi uradalmi komplexum, igy a vallásalapi uradalmak és a Tanulmányi alap birtokainak központja is Pécsvárad lett. Az egyetemi alapítványi uradalom eleinte mezőgazdasági és erdészeti jellegű volt. A kőszénbányászat szorgalmazása és a mecseki szénbányászat megindulása szükségessé tette a bányászati termelési ágazat irányitását is. Igy jött létre, több előkészítési fázison át, a pécsi kincstári bánya igazgató s ág, amelyről már külön szóltunk, s amely egyben minden irányú bányászati ténykedés ellenőrző hatósági szerve lett Tolna és Baranya megye területén. Az egyetemi alapítványi uradalom kőszénbányája Vasason volt. A vasasi bánya működésével kapcsolatban eredetileg jelentékeny mennyiségű bányászati vonatkozású anyag a pécsváradi uradalmi levéltárba került. A feudalizmus idejében a vasasi kőszénbánya többnyire az uradalom házi kezelésében volt, de kisebb időközökben bérbe is adta. Mindkét esetben a vasasi bánya Írásbeli dokumentumokat produkált. Ezek: heti, félhavi, havi, negyedévi, félévi, évi jelentése, beszámolók, elszámolások, továbbá munkaidőre, munkateljesítményre, teljesítményre, vágatok fejlesztésére, fejtési módszerekre, széneladásra, szállításra, balesetekre, orvosi kezelésre és költségeire, bányatüzekre, omlásokra, sujtólégveszélyekre, bányafára, ácsolásra, stb. vonatkozó iratok. Az uradalmi levéltár erős rongáltsága miatt azonban a vasasi kőszénbányászat két legkorábbi évtizedére nézve főképpen az Országos Levéltár különböző levéltáraira, 1808-tól kezdve pedig a pécsi kincstári bánya igazgató s ág levéltáraira vagyunk utalva. A pécsváradi közalapítványi levéltár zöme még Pécsváradon pusztult el. A kellő felügyelet nélkül maradt levéltárban az 1920-as években már olyan nagymérvű lett a pusztulás, hogy az Országos Levéltár vezetősége a legértékesebbnek tartott csomókat Budapestre szállíttatta. A visszamaradott levéltári anyag egy kisebb részét a pécsi múzeum néhai igazgatója, Dombay János vitte Pécsre az 1930-as években, amikor alapját vetették a pécsi régészeti múzeumnak. A levéltár pusztulása egészen katasztrofális méreteket öltött a második világháború után. Anyaga teljesen ömlesztett állapotban a gazdasági központ, a régi vár eo-vik padlásán, a várban