Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

KUTATÓINK MŰHELYÉBŐL - SZABADOS MIHÁLYNÉ: A Magyar Kommunista Párt Baranya megyei szervezeteinek megalakulása és harca a demokratikus átalakulásért 1945-ben

A pártnak számos fiatal tagja volt, akik létre akarták hozni a párt ifjúsági gárdáját és lelkesen szervezték az "Ifjú Kommunisták" csoportiát. 1944. december 29-én jelent meg felhívásuk arról, hogy 31-én tartják alakuló gyűlésüket. Az alakuló gyűlésre meghívtak minden olyan fiatalt, aki belépett a kommunista pártba és 1920-ban, vagy ennél később született. Az ifik rendkivül szines mozgalmi életet alakítottak ki. Résztvettek a párt napi munkájában, nagygyűlések szervezésében, ők ragasztották a plakátokat. Rendszeresen tartottak tagértekezletet. Január 18-án tagtoborzást hirdettek meg.

13 Pécsen elsőnek kezdeményeztek orosz nyelvtanfolyamot. Január 23-án pedig "Ifjú kommunisták szemináriuma" cimmel egy magas színvonalú előadássorozatot kezdtek, irodalom, történelem, közgazdaságtan és szociológiai témákból. Számtalan kulturális rendezvény kezdeményezői és szervezői voltak.

14 Az "Ifjú Kommunisták Csoportjának" februárban körülbelül 170 tagja volt. Ez a mozgalom a Központi Vezetőség állásfoglalásától eltérő jelenség volt, de a pártoktól független egységes ifjúsági szervezet, a DISZ megalakulását gátolta az SZDP és FGP, amely a pártok mellett megalakult ifjúsági csoportok irányitásáról nem akart lemondani. Február 26-án létrejött pártközi értekezleten született megegyezés alapján kezdtek csak hozzá a DISZ baranyai szervezeteinek alakitásához.

x A DISZ 1945. március 18-án tartotta alakuló ülését. Az "Uj Dunántul"-ban március 20-án jelent meg a MADISZ Központ felhívása, amelyben közölték, hogy a VKM megengedte a középés felsőfokú iskolák ifjúságának szervezkedését. Budapesten akkor már megalakultak a MADISZ szervezetek, pedig a főváros sokkal később szabadult fel, mint Pécs. Sajátos körülményei miatt az ifjúsági mozgalom a párt szervezeti életének első időszakában Pécsett nem tömegszervezet, hanem pártcsoport, amely sajátos feladatokat oldott meg. A párt harcainak, akcióinak legfontosabb tömegbázisa a szakszervezetekbe tömörült munkásság volt. A felszabadulást követő napokban olyan szakszervezeti csoportok is létrejöttek, amelyeknek működésére a Tanácsköztársaság óta nem volt lehetőség. A szakszervezetekbe tömörült dolgozók létszáma február végére elérte a 28-30. 000-et.

x A párt vezető- irányitó szerepe a decemberben ideiglenes jelleggel megalakult Szakszervezeti Tanácsba paritásos alapon delegált vezetőkön, a szakmai szervezetekben dolgozó kommunistákon keresztül érvényesült. A szakszervezet reprezentatív eredménye közé sorolhatjuk a komlói bányászok helytállását, akik a felszabadulás után a szovjet parancsnokság és a kommunista párt kezdeményezésére a vezetés nélkül maradt bányában elkezdték a helyreállítás munkáját. A munkásság által választott "Ötös Bizottság" tagjai megmutatták, hogy nemcsak a csákányhoz értenek, hanem a mérnököt is helyettesíteni tudják. Később ugyan az SZDP részéről követelték a paritásos alapon az "Ötös Bizottság" átalakítását. A párt a sajtón keresztül elutasította a követelést, azzal az indoklással, hogy a munka beindítása idején még nem alakult meg Komlón az SZDP, tehát nem vehetett abban részt, ''ma pedig már nem indokolt paritásos alapon az újraválasztás". Az MKP Pécs-Baranyai Szervezet első négy hónapban végzett munkáját nemcsak eredmények, hanem megtorpanások, kényszerű visszavonulások is jellemzik, amelyek a párt tapasztalatlanságából, politikai képzetlenségéből és a polgári pártok aktivizálódásából fakadtak. Március 14-én tartott pécsi pártvezetőségi ülésen a KV kiküldöttje elemezte a pártszervezet politikai helyzetét az eredmények elismerése mellett néhány olyan hiányossággal, főleg baloldali elhajlással foglalkozott, amelyek a párt egész tevékenységére fékezőleg hatnak és ezért felszámolásuk érdekében gyors intézkedéseket kell tenni. Ezeket az észrevételeket, mint országos jelenségeket a májusi konferencia is elitélte. Ezek közül néhányat a korabeli baranyai problémák jellemzésére megemlitünk: - az MKP tulajdona az "Uj Dunántúl" napilap, amelynek szerkesztőbizottságában nincs kommunista szerkesztő, - az egyes pártvezetők a párt határozatait egyéni módon értelmezik, ezzel a párt politikájának hatékonyságát gyengitik, - a március 15-i felvonulás megbeszélésénél egy csoport nem volt hajlandó nemzeti zászlóval felvonulni, - a párt lebecsülte az igazolóbizottságokban viselt tisztséget és nem küzdött azért, hogy az