Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - SZITA LÁSZLÓ: A Pécsi Dohánygyár kapitalizmus kori fejlődésének néhány vonása 1912-1944

momentumok a technika és a technológiai fejlődés szempontjából. Hatása azonban mind a termelésre, mind a munkásviszonyokra, jelentós volt. Mint fontos tényt kell megemlítenünk, hogy a pécsi gyárat finom pipa- és szlvftrkadohány gyártására, valamint szivarka gyártására építet ték

. Egyéb dohánygyártmányokat (szivar, burnót, rágó dohány, nikotin) nem állítottak elő. A szivarkadohány, illetve a szivarka (cigaretta) gyártása Magyarországon 1868-ban kezdődött. Ekkor csak a fiumei, majd 1872-tol a temesvári dohánygyár állitotta elő. Ezt megelőzően a magyarországi gyárak szinte kizárólag pipadohányt, illetve szivart gyártottak. A dohányáruk behozatali kimutatásában a szivarka hosszú időn át nem szerepelt. A kilencvenes évektől rohamosan meghódította a dohányzó közönséget, s a századfordulótól a magyarországi huszonkét dohánygyár közül tizennyolc már szivarkát is gyártott. Az 1910es években már messze maga mögé utasította valamennyi korábbi dohánygyári terméket. Nem véletlen, hogy a szivarka gyártáshoz viszonyítva a szivargyártás technológiája rendkívül elmaradt, s ez jellemző még napjainkban is. a. / A gyár legfontosabb üzemrésze, a kétemeletes, alagsoros gyártási épület. Központi fűtéssel, villamos szellőztető berendezéssel. A szállítást az emeletek között kézi és villamos motorral meghajtott felvonók végezték. Külön kazánház

, a hozzá tartozó fa- és szénraktárral, biztosította valamennyi üzemrész központi fűtését. Különböző jellegű dohány tárolására épült a nyersdohány-raktár, a dohányraktár és a készáru-raktár. A különböző szakipari munkák (asztalos, lakatos, villanyszerelő, stb.) végzésére külön műhelyépületet emeltek 1912-ben. 1914-ben szertári épület készült el. 1912-1914 között felépített állapot jellemző egész korszakunkra. Jelentősebb építkezésre nem volt szükség. A kitűnően tervezett épületekben később a legnagyobb technikai fejlesztés vált lehetővé. A gyártási épület, a dohányraktár és szorosan a gyártást szolgáló műhelyek 3809 m2 alapterületen 52,326 m3 légtérrel épültek.

21 1912-ben tehát az üzemrészek elhelyezése, a gyártási térszükséglet, ideális alapot jelentett a műszaki továbbfejlesztéshez. Erre a villamos motorok beépítésével és azok által hajtott gépek felszerelésével folyamatosan az 1915-ig terjedő időszakban került sor.

22 b„ / A meghajtó erő. 1912-ben már valamennyi munkagépet villamos motorral hajtották meg. Az első világháború megindulása a dohányáruk termelésének fokozását jelentette. Minden árufajta, igy a szivarka termelése is rohamosan fokozódott. Ez uj gépek beállítását tette elengedhetetlenül szükségessé. 1914-1916 között a villanymotorok számát kellett ehhez mindenekelőtt emelni. 1915-ben elkészítették a terveket és 1916. március 3-án már a működő ujabb villanymotorok hajtják a régi és újonnan felszerelt gépeket a következő elosztásban:

23 uj motorok (1916) Műhely Villanymotorral hajtott gép Vili száma db anymotor meghajtó erő HP Gyártási épület dohányvágó 2 á : 3 = 6 II t» köszörű 1 á : 3 =3 it it ' hüvelyké s z it ő 2 á : 3 =6 ti tt szivarka készítő 1 á : 2 =2 « H szivarka töltő 2 á : 3 =6' it it pipadohány-vágó 1 á : 0,5 = 0,5 Műhely-épület szivarka töltő 4 á : 3 =12 H H ládagyártó 2 A : 4,3 = 8, 6 Felszerelt uj villanymotor összesen: 15 44,1