Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - KOPASZ GÁBOR: A gazdasági válság és az Alsó-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara 1929-1933

Somogy megyében a mezőgazdasági munkások csak aratást akartak vállaini, a munkaadók pedig olyan munkásokat kerestek, akik az aratáson kivül egyéb mezőgazdasági munkára is vállalkoztak. Az állandó konvenciós cselédek helyzete sem volt jobb, mint az időszaki mezőgazdasági munkásoké. A munkásügyi szakosztály adatgyűjtéséből kitűnt, hogy több helyen a munkaadók nem tartották be a munkabérmegállapitó bizottság által megszabott munkabéreket, hanem kihasználva a nagymérvű munkakeresletet, közös megállapodás alapján rögzitették a szerződésekben a munkabéreket, leginkább a munkaadó javára és a munkavállaló kárára. Napszámbérek a Dél-Dunántúlon a mezőgazdasági munkások neme és kora szerint 1929ben: Megye Férfi, pengő Női, pengő Gyermek, pengő Baranya 1.20 - 4 1 -3.50 0.80 - 2 Somogy 1 - 5 0. 80 - 4 0. 50 - 3 Tolna 1.40 - 4 1 - 3.20 0.60 - 2,60 Zala 0.80 - 5 0. 80 - 3. 50 0.60 - 2.40 Az egész évi napszámbérek figyelembevételével az átlagnapszámbérek 1929-ben a következők voltak: Megye Férfi, pengő Női, pengő Gyermek, pengő Baranya 2.14 1. 84 1.36 Somogy 2. 48 1.92 1.56 Tolna 2. 26 2.16 1.54 Zala 2. 58 2.12 1. 52 A napszámbérek 1930-ban a következő határok között mozogtak: Megye Férfi, pengő Női, pengő Gyermek, pengő Baranya 1.50 - 3 1.20 - 2.50 1 - 1.50 Somogy 1.50-4 1.20 - 2.50 0. 80 - 1. 80 Tolna 1.50-4 1.20-3 0.80-2 Zala 1 - 4 1.20 - 3 1 - 1.50 Az átlag napszámbér a Dél-Dunántúlon 1930-ban: Megye Férfi, pengő Női, pengő Gyermek, pengő Baranya 2.34 1.70 1.24 Somogy 2.46 1.88 1.18 Tolna 2.44 1.84 1. 20 Zala 2.60 1.78 1.18