Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - DÁVID Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában

láltak meg. áfe A szabad királyi városokban egy családra jutó 0, §4 házas férfivel szemben, ez az arány Magyar- és Horvátország helységeiben 1, 08, Erdélyben 1,03 volt. Amig tehát egyes vidékeken a házközösség elterjedtsége következtében egy családban .ebb házas férfi és családja élt együtt, a városokban gyakoriak voltak az özvegy asszonyok által eltartott családtöredékek.Mindössze három szabad királyi városban haladta meg a házas férfiak száma a esaládok számát: A házközösség elterjedtségéről ismert délszlávok által jelentős mértékben lakott két jellegzetes alföldi parasztvárosban Szabadkán és Zornborban, valamint a kis népességű, falusias Libetbányán. Az összes többi szabad királyi városban a házas férfiak kevesebben voltak, több helyen a pécsihez hasonló mértékben. (Debrecen 6.119 család, 5.312 házas férfi - Győr 2.982 család, 2.277 házas férfi - Pozsony 5.769 család, 4.926 háza« térfi, és így tovább. ) Ezek az adatok világosan jelzik a városok sajátos demográfiai viszonyait, amelyek részben a jelentós fiatalkori halálozások következményi ;£ni alakultak ki, részben a jobb munkalehetőségek reményében a városokba húzódó s ott cselédként elhelyezkedő özvegyasszonyok nagyobb számával magyarázhatók. Pécs enyhe nőtöbblete szintén tipikus városi jelenség, mely Szabadka, Szeged, Újvidék, Zombor és megint csak Libetbánya kivételével valamennyi magyarországi szabad királyi városban jelentkezett, szemben a többi helységgel, melyekben férfi többlet állapitható meg. Igy mig Magyar- és Horvátországban 1. 000 férfira 964, Erdélyben 955 nő jutott, addig a városokban 1. 077 nő élt 1. 000 férfival szemben. Pécs ezúttal is az átlag alatt maradt, mert itt 1. 000 férfira csak 1. 032 nő jutott. Jóval nagyobb ingadozások tapasztalhatók a városoktól távol és ideiglenesen ott tartózkodók számát tekintve. Pécs adatai a közepes mozgékonyságú városok közé sorolhatók, bár az 564 jelenlévő idegen eléggé magas érték. Ezek közül 409en jöttek az országból, 89 férfi és 3 nő az osztrák örökös: tartományokból, 61 férfi és 2 nő pedig más külföldi országokból. 37 A városokban munkát kereső mesteremberek, munkások és napszámosok jellegzetes tünete ez. Sok érdekes jelenség megfigyelésére nyújt alkalmat a népszámlálás két időpontból származó adatsorainak összehasonlítása is. Az 1784 végén készített első számbavételt a családi ivek továbbvezetése alapján 1787-ből nyert adatokkal összehasonlítva kiderül, hogy ez alatt a rövid idő alatt a város tényleges népessége 8. 853-ról 9.151-re jogi népessége 8. 392-ről 8. 922-re nőtt. A tényleges népesség kisebb növekedésének oka az, hogy a helyben tartózkodó idegenek száma közben 564-ről 308-ra csökkent. Mivel részletes adataink csak a jogi népességről vannak, ezúttal ennek alapján számolunk tovább. Az 530 fő szaporulatból 312 esett a férfiakra és csak 218 a nőkre. A férfiak jóval nagyobb száma jelzi, hogy a népességnövekedést ezúttal sem annyira a természetes szaporulat, mint inkább a bevándorlások idézték elő, talán ezzel függött össze a városban tartózkodó idegenek fogyása is. A népesség szaporodásával a házak számának gyarapodása nem tartott lépést, mert mialatt a családok száma 87-tel emelkedett, csak 27 uj ház épült. Tovább nőtt a különbség a házas és nőtlen férfiak között: a 312 férfiből 120 került az első,