Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában

jártak. Ezek nézetei azonban mégis merőben különböztek a Horthy-korszak elLenforradalmi ideológiájától; társadalomszemiéletükben a nép, a doigozó osztályok oldalán álltak, a kultúrpolitikai törekvéseiket is az a szándék hatotta át, hogy a magyar kulturális újjászületés a népműveltség emelkedését, kiszélesedését gyümölcsözze. Ezeknek a törekvéseknek egyik gyüjtőmedencéje voit a népmüve lés, amely sok százezer embert ë r intett az országban, jelentősége a kisebb vidéki "városokban, b főleg a községekben, falvakban volt nagy. Ezért ugy véljük, érdemes közelebbről szemügyre vennünk megyénk művelődéstörténetének ezt a szakaszát, amely országosan a kulturforradalom "előtörténetének" tekinthető. X A népi demokrácia első éveinek népművelési időszakát "szabadművelődési korszaknak" szokás nevezni. Az elnevezés egy népművelési koncepciót jelez s egyben a VKM hivatalos megjelölése is volt, amellyel a felszabadulás után meginditott "felnőttoktatást" jellegében meg akarta különböztetni a korábbi Iskolánkivüii Népmüveléstől. A szabadművelődési korszak áttekintése nemcsak kezdeményezői és legfelső szintű irányító tekintetében, hanem megyei és falusi vonatkozásban sem könynyü feladat, A kép bonyolult és ellentmondásos. Általában megállapítható, hogy ez a népművelési tevékenység mind intencióiban, mind gyakorlati megvalósításában jellegzetes terméke volt annak az átmeneti időszaknak, amely a magyar közéletben kialakult az ellenforradalmi rendszer bukása és a proletárdiktatúra létrejötte előtt. A szabadmüvelodés általános ideológiai problémáival Sas Judit foglalkozott egy hézagpótló tanulmányban. 2. Itt elemzései során arra a végeredményre jutott, hogy a szabadmüvelodés vezetőinek a demokráciáról vallott nézeteiben megnyilvánul a "kisárutermelő osztályálláspontot kifejező szemlélet, amely a magyar társadalmi fejlődés perspektívájául egy paraszti jellegű u. n. "tiszta" polgári demokráciát képzelt el, másrészt .... a magyar történelem hibás értékelése. " Hasonló kispolgári'illúzió "érvényesült - szerinte - a kultúra társadalomfelettiségéről valamint*a'társadaiom"kulturális öntevékenységéről vallott nézeteikben is. , Ezek a nézetek, ez az ideológiai alap nemcsak a népművelési munka tartalmi vonatkozásaiban hatott, hanem a módszerek tekintetében is: maga a szabadmüvelodés elnevezés arra utalt, hogy ennek a népművelési irányzatnak szoros kapcsolata van a polgári szabadnevelési irányzatokkal és a nyugati polgári demokráciák felnőtt nevelési elméleteivel is. * * A szabadművelődési irányzatról szólva azonban arról sem feledkezhetünk meg, hogy az ellenforradalom eszméivel és módszereivel való szembenállása, az uj utak keresése, a tömegek művelésének őszinte vágya nemcsak szubjektív jószándékról tanúskodik, hanem "különösen a második világháború előtti állapo-