Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - DÁVID Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában

10-11/ Az 1-12 és 13-17 éves fiúgyermekek ("Sarjadék") A legtöbb nehézséget a 7. és 8. rovat felosztása okozza, e kettő tartalmazza a legnehezebben szétválasztható rétegeket. A "zsellér" gyűjtőnév alá kerültek a negyedtelkes földnél kisebb területet művelő parasztok, a földesurak szolgái és cselédei, a bányászok, hajósok, favágók és más alkalmazottak mellett a katonai szolgálatra koruk (40 év felett) vagy testi hibájuk (kicsi termet, nyomorékok) miatt alkalmatlan férfiak és a papok, honoráciorok fiúgyermekei is. Az "egyéb" rovatba azok a 18-40 év közötti nőtlen férfiak tartoztak, akiket katonai szolgálatra alkalmasnak minősitettek. Igy ott szerepeltek a polgárok és parasztok örökösként fel nem tüntetett fiai, a nőtlen szolgák, m enter legények, inasok és napszámosok megfelelő testalkatú egyedei. Nem volt egyértelmű a városi polgárok elbírálásának gyakorlata sem. A rendelet utasítása szerint városi polgárnak kellett tekinteni minde

n városi háztu- laj

donnai rendelkező lakost

, továbbá azokat "akik a Városban vagy a Falukon ugyan semmi Házat nem biQiak, hanem Fa£>rikákból, Só- és Értzjoányákból, Vas-Hámorokból, különös találmányú Mesterségekből ("Künste"), avagy kézi mesterségekből ("Handwerke") magokat és famíliájukat leginkább táplálják." Az adatok azt jelzik, hogy a gyakorlatban ezt a rendelkezést nem hajtották pontosan végre.. Erre vall, hogy például Péciett 1474 házat, de csak 473 polgárt irtak össze. (Még rosszabb az arány Egerben, ahol 550 polgárt és 2738 házat, vagy Szegeden, ahol 879 polgárt és 3930 házaj irtak össze. Egészen más volt a minősítés Fiúméban, ahol 916 ház, de csak 65 polgárnak minősített családfő szerepelt vagy például Breznóbányán, ahol 332 ház mellett 369 polgárt irtak össze. ) Valószínű, hogy a városok egy részében a rendelet másik részét fogadták el alapul és polgárnak elsősorban a kézmù es eket tekintették. Lehetséges, hogy másutt csak a belvárosi ház tulaj donnai vagy polgárjoggal rendelkezőkre szorítkoztak a polgárok körének megvonásánál. ^1 Egyes dunántúli városok - szabad királyi és mezővárosok - társadalmi megoszlása a népszámlálás rovatai szerint az alábbi volt.