Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - KOPASZ Gábor: A répacukorgyártás kezdete a Dél-Dunántúlon 1837-1867

A cukorrépatermesztés és a répacukor előállítása első nyomai Magyarorszá gon a szarvasi Tessedik Sámuel nevéhez fűződnek- Tessedik Németországból szerzett cukorrépa magot és azt Szarvason papi javadalmi földjébe elvetette. Élénk propagandát fejtett ki a nép között a cukorrépatermesztés érdekében. Répamagot osztogatott mindenfelé és készségesen magyarázta a répamüvelés módozatait. O volt az első, aki nálunk répából szörpöt és süvegcukrot készített. Tessedik a répacukrot a szegényebb néprétegek fogyasztására szánta, mivel akkor a nádcukrot csak a magasabb néposztálybeliek tudták megvásárolni. Több irása jelent meg Tessediknek a répatermesztés és a répacukorkészítés ajánlásáról, ismertetéséről. Buzdította olvasóit, hogy ne idegenkedjenek a fehér cukorrépa termesztésétől és kezdjék el a répacukor háziiparszerü készítését. Tessediktől kapta a cukorrépa magot Gertinger J. Sámuel eperjesi gyógyszerész 1801-ben, aki Achard módszere szerint kezdett hozzá a répacukor készítéséhez a saját maga által termesztett cukorrépából. 2 A cukorkészités céljára külön épületet is épített. Még József nádort is arra buzdította, hogy egyik Fejér megyei birtokán létesítsen répacukorgyártó üzemet, amikor József nádor Eperjesen átutazott és Gertinger répából készített fehér cukorral megkínálta Gertinger cukorkészitési módja nemcsak az országban vált ismertté, hanem hazánk határain kivül is. Egy Blankennagel nevü oroszországi gyógyszerész Gertinger módszere szerint cukorkészitő üzemet rendezett be, amely egy ideig működött is. Gertinger egyébként megkísérelte a cukor előállítását juharfából is, de közel sem találta olyan alkalmasnak a cukorgyártásra, mint a fehér burgondi répát. A bécsi udvari kancellária is a kontinentális zárlat idején felhívta a magyar helytartótanács figyelmét, hogy szorgalmazza a cukor különféle hazai anya gokból való előállítását. Különösen a tanulmányi és vallásalapitványi uradalmaknak a figyelmét hívták fel a különféle hazai anyagokból történő cukorkészitésre. Alkalmasnak Ítélték erre a célra a juharfa, a kőrisfa, a kukoricaszár nedvét és a különböző gyümölcsök levét. Ennek a rendelkezésnek nyoma van a pécsváradi alapítványi uradalom iratai között is.

3 Elrendelték, hogy ezek az uradalmak a juharfa dugványozásával teremtsék meg a hazai cukorgyártás alapanyagának bázisát. Mivel a répából nyerhető cukormennyiség még igen kismérvű volt, a Monarchia' egész területén széltében-hosszában ajánlgatták, hogy cukor készíthető a répán kivül almából, juharfából, mézből, gesztenyéből, kukoricából, tejből, murokból, szilvából, édesgyökérből, szőlőből és még sok más növényből. A cukorrépa azonban diadalmaskodott a sokféle pótanyag fölött és az 1830-as évek kezdetére már Magyarországon is olyan fokot ért el a répacukor készítése, hogy répacukorgyárak felállításáról beszélhetünk. Az első magyar répacukorgyár alapítása Lacsny Miklós volt jószágkormányzó