Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában

^ szabadművelődési felügyelőség egyes körzeti főrendezők érdeklődésére ugyancsak isméi és ismét hangsúlyozta, hogy "nélkülözhetetlen kivánalom: az irodalmi érték és nevelő hatás." A népi táncoknál "a fősuly arra helyezendő, hogy azok feltétlenül népi táncok legyenek, a kettős magyar és más hozzá hasonló müdolgoknak helyük nincs a versenyben. " Ez a színvonalbeli igényesség azonban még mindig a magyar kultúrának azzal a leszükitett értelmezésével párosult, amely a népiesek különböző irányzatait j ellemezte. A centenáris versenyeken Baranya megye fiatalsága derekasan megállta a helyét. X A fordulat évében azonban a szabadművelődési szervezet retrográd vonásai egyre élesebben kidomborodtak. Részben maga az alapvető módszerbeli ujitás: a szabadiskola szervezete vált tarthatatlanul korszerűtlenné, másrészt az az ideológiai bázis, amelyen a szabadművelődési koncepció felépült, vált a további társadalmi tudatformálás szempontjából egyre inkább visszahúzó erővé, károssá. A megyei népmüvelés szervezetében dolgozó volt ügyvezetők közül mindazok, akik őszinte akarattal, becsületes szándékkai a nép ügye mellett álltak, előbb-utóbb eljutottak annak felismeréséhez, hogy a kommunista párt vezetésével meginditott uj népművelési program a magyar nép kulturális felemelkedésének valódi, forradalmi utja, s ebben a munkában ismét nagy szükség van rájuk, a dolgozó néppel összeforrt falusi értelmiségre is, s ezért az uj formák, uj lehetőségek között tovább folytatták működésüket.