Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

KÖZSÉGTÖRTÉNET - HONISMERETI SZAKKÖRI MUNKÁK - Balatinácz Jeromos: Adatok Olasz község történetéhez

g 1742 1767 1787 1828 1851 1860 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1-930 1960 Lakos- 130 250 365 496 512 492 500 603 597 631 600 598 590 kb sag: A lakosság megoszlása: horvát 15 38 kb. es. es. 40 CS. 34 ? CS. 176 fo 188 205 217 c rr P

rr „rr fo fo fo 217 10 163 ío 200 ,,ff ío magyar 3 3 CS. CS. 3 CS. 1 már CS. 10 fő 20 29 26 rr „rr „ rr ío fo fo 17 fő 55 fő 130 ÍO sváb - kb. 11 CS. 27 többs. többs. 314 fo 395 363 388 fő fő fő kivándorlás 366 fő 377 fő 260 fő Állatállomány: ló kb. 40 35 64 70 73 86 sz. marha össz. 81 70 102 xl78 155 sertés 84 171 344 173 181 A lakóházak adatai: x Tejtermelés,tejszövetkezet. Év: 1742 1767 1787 1828 1851 1860 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1960 a házak 18 35 össz. 47 60 104 124 118 135 kő - 1 1 2 2 4 5 kb 30 vályog 18 34 46 58 102 120 113 105 A nemzetiségi ellentét a nyilt és burkolt gazdasági harcon, a biró-, az esküdt- és a tanitóválasztáson kivül vallási formában is jelentkezett. Az erőviszonyok döntötték el, hogy kinek hány vasár- és ünnepnapi miséje legyen anyanyelvén, vagy azt, hogy az iskolai oktatásban az anyanyelv milyen szerepet kapjon. Az 1900-as évektől kezdve a falu lényegében már három nyelvű, jóllehet azelőtt a két nyelvűség volt az általános. Magyarul 1880-ig kevesen, ill. azok is gyengén beszéltek. A horvátság népi kultúrája, hagyományai, zenéje, tánca gazdagabb, töretlenebb volt, hiszen Horvátországból állandó utánpótlást kapott, nem volt kiszakadva a népi közösségből. Ugyanekkor azonban a németség is élte a maga é-