Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

KÖZSÉGTÖRTÉNET - HONISMERETI SZAKKÖRI MUNKÁK - Balatinácz Jeromos: Adatok Olasz község történetéhez

Adatok Olasz község történetéhez. Balatinácz Jeromos A falu a Pécs-mohácsi országút mellett húzódik a Karasicza bájos völgyében. Magas barokk templomtornya (1742) már messziről felhivja magára a figyelmet. Távolabb északon a kedves dombok mögött gyönyörű sötétkék háttérként ott áll a Zengő. Olasz neve elgondolkoztatja az embert. Honnan eredhet? A feltevések szerint III. Béla idejében alapíthatták francia-vallon föld- és szolőmüvelő telepesek, akik a francia feudalizmus szorításából menekültek ide. Nemcsak itt, Tokaj mellett Olaszliszka, a szerémségi Nagyolaszi, Olaszfalu Zirc mellett és több más "olasz" településről tudunk olyan helyeken, ahol szolőkulturát hozhattak létre, ahol a táj hazájukat idézte. A középkori okiratok egységesen olaszoknak nevezik ezeket a telepeseket, pedig pl. Olaszon franciák telepedtek le. A község 1300 körül a következő neveken szerepel: Olozy, Oiaszi, Olaszfalva és a tulajdonképpen helyes: Frankavilla. A róla szóló aránylag több adatot annak köszönhetjük, hogy területe, gazdasági élete az 1292 körül itt, a Gyula közelében alapitott pálos kolostorhoz tartozott. (Rupp: M. o. helyr. tört. I. 2. 388.0. Hazai Okmánytár VHT. 356. Váradi II. 2790. 3310. ) Egy hatalmaskodási per említi, hogy Konrád fiának, Jakab mesternek megölték 6 "olasz" (gallici) jobbágyát. (Acta. Paulinorum. ) Egy másik helyen Chödluk Pórus (Prevous) Avgyán nevek szerepelnek. 1402-ben Olasz falu bírája és ura Patfi György végrendel et ileg olaszi szőlejét és kuriális házát hagyja a kolostorra, 1470-ben a Gyulai család az olaszi határban lévő szőlők után dézsmát engedélyez a kolostornak, majd 1489-ben és 1514-ben az olaszi és a hásságyi malmokat is megkapják a Gyengyes vizén. (A Karasica középkori neve). Mindezek az adatok fejlett mezőgazdaságot és szőlőművelést bizonyítanak az olaszi határban. Maga a Szent László nevü kolostor egy kis dombra épült a Gyengyes és a Birjáni-patak közé. Halastavának, régi kertjének nyomai ma is megtalálhatók. A kolostor neve után a László forrást ma is emlegetik. Tőle keletre a Karasica és a kolostor között volt a régi Olasz, horvátul stari Olas, a régi temetodomb (Számár-hegy) , és egy még álló Kálvária-szobor, a mai pincesorok mellett. Ezt, a temetődombon véletlenül fennmaradt egyetlen stáció-építményt, (román-gótikus jellegű) a nép török szobornak nevezi. Nyilvánvalóazonban, hogy a törökök ilyen építményt, főleg keresztény temetőben nem emeltek. A kolostor 1543-ban, pusztulhatott el. A falu megmaradt, adózó jobbágyra ugyanis ezen a termékeny vidéken a töröknek is szüksége volt. A pécsi nahie fej ad. defterében 5 házzal szerepel, "lakói magyarok" megjegyzéssel. 1565-ben Olaszfalva a mohácsi szandzsákhoz tartozik, és 7 ház után fizet fejadót (Velics-Kammerer: M. o. defterek I. 181). 1582-ben Olaszon 12 ház volt (uo. 1.340.), ez után fizettek épitéspénzt.