Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában

Gyula a sátorhelyi kastély déli szárnyát erre a célra szívesen átengedné. A kint lakó nős tanárt lehetne megbizni az igazgatásával. . . Aláirás: Takács Jenő szabadművelődési felügyelő A remények és csüggedések között végzett szervezőmunkák eredménye va kevéssé állt arányban a ráforditott energiával: 1946-ban 3 szabadiskola jött létre mindössze a megyében. Az ujjáépités, a gazdasági élet vérkeringésének meginditása szempontjából nyomósabb érvekkel rendelkező FM vagy más gazdasági szervek rendszerint sikeresebben harcoltak egy-egy épület megszerzéséért, mint a szabadmü/elő'dés közép- vagy felsőfokú hatóságai. A szabadiskolák létesitésének azonban nemcsak anyagi akadályai voltak, hanem az ügyvezetőknek le kellett győzniük a lakosság idegenkedését is ettől az uj, ismeretlen népművelési formától. Erre már Nagy Lajos idézett levelében is találunk utalást. Egy másik ügyvezető, a sikeresen meginditott szabadiskola működését bejelentve azt a kifejezést használja: "...jégtörést" jelentett a község életében. Újszerűségét eleinte bizonyos tartózkodással fogadták. Előfordult az is* hogy a népművelés vezetője, aki hosszú évek gyakorlatában alakította ki a maga módszerét, vonakodott uj, ki nem próbált eszközökhöz nyúlni. Siklósnagyfaiu ügyvezetője igy tiltakozott a szabadiskola gyakorlata ellen:

# "A feladott téma érdekes. A reform-korszak. Ugy nem tudnám, ahogy az utasitás szól. Kötelezvény, bevált keretek felbontása. Nagy dolog, évtizedek munkája volt ezt beidegezni. . . Plenum, közművelődési előadások megszokott kerete. így és ennyi elegendő volna itt. Érdekesnek kell lenni. Csak vonzásról, nem kényszerítésről kell beszélni. Nekem csak önkénteseim vannak." (94/1946.)

25 Ez utóbbi idézetből sejthető, hogy nehézséget jelentett a VKM azon - az állami pénzügyi felelősség szempontjából érthető - megkötése, miszerint a szabadiskola állami támogatással csak akkor működhetett, ha előre bejelentett tevékenységet folytatott, jóváhagyott tan- és óratervvel, tanári karral és meghatározott számú hallgatósággal. A felügyelőknek a miniszteri engedély továbbításakor közölniök kellett az iskola-fenntartóval, hogy az államsegély kiutalása az ő hatáskörükbe tartozik s a megnyitásától számított 30 napon belül köteles volt meglátogatni az iskolát és dönteni abban a kérdésben, hogy megérdemli-e az államsegély utján való támogatást? Ez a meglehetősen nehézkes forma részben feleletet ad arra, hogy miért jött létre olyan kevés szabadiskola a megye népművelési hálózatában. A legjelentősebb kétségtelenül a pécsi parasztfőiskola volt, amely előbb társadalmi erőfeszítésből keletkezett, majd megizmosodva kapott lehetőséget állami támogatásra. Itt a nagy mozgalmi tapasztalatokkal rendelkező vezetőség az iskolán folyó oktató-nevelő munkát már az első' tanfolyam idején igen vonzóvá tudta tenni., olyannyira, hogy 1946/47-ben a fiukéval párhuzamosan leány-tagozatot is beindíthatott. "A lányok részére az előadói karból