Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)
TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában
merült a munka összehangolásának szükségessége. Annyit sikerült elérni, hogy pl. , FM 40 órás tanfolyamaihoz kapcsolódhatott a szabadmüvelodés 20 órás közműveltségi előadássorozata. Ilyenkor az előadókat az FM fizette saját előadóival együtt. Ezek általában . .-nzották a hallgatókat és jól sikerültek. Ilyet szervezett pl. a mohácsi téli gazdasági iskola tanszemélyzete 1945/46-ban. A tanfolyam három hónapos volt, heti 6 estén át, 4-4 órás oktatással. Ugyanitt a nők részére csuhé tanfolyamot tartottak. - A gazdasági tanfolyamot használta fel az egyik legkitűnőbb népmüvelő-tanitó arra, hogy a kis falu népével amely \m újsághoz, sem rádióhoz nem igen jutott, a politikai eseményeket megbeszélje: "A népművelési előadások helyett, a gazdasági tanfolyam előadásai előtt heti politikai tájékoztatót tartok. Cél: bel- és külpolitikai események tárgyilagos ismertetése, a demokrácia lényegének és a demokratikus államszervezetnek ismertetése. A tájékoztatót megbeszélés követi 1 ' - olvassuk a goricai jelentésben 1946 elején. 1947-ben különösen nagy számban találunk a községekben gazdasági ismereteket adó tanfolyamokat. Mintha egyre több ügyvezető ismerte volna fel. hogy ez a legjárhatóbb ut az elméleti oktatás számára a felnőtt falusi lakosság között. Ekkor 17 községben rendeztek ezüstkalászos gazdatanfolyamot, amelyek keretében "közművelődési" előadások is elhangzottak. Gyakori a csuhé, kosárfonó, vagy más háziipari tevékenységre tanitó tanfolyam is. Az előadásokról szólva, meg kell emlitenünk, hogy mind a témák összeállításánál, mind aü előadottak eszmei-tartalmi értékét tekintve nagy különbségek voltak. Ezzel a kérdéssel a későbbiekben részletesen foglalkozunk. Az előadásokat gyakran kisérte az iskolásgyermekek szerepeltetése. Ebben a régi Iskoiánkivüli Népművelési Bizottság elve élt tovább: "Kisérő műsor nélkül népművelési előadás nincs! Műsor nélkül az előadás nem lehet sem ünnepélyes, sem változatos, sem élvezetes! Kisérő műsor nélkül ne várjunk hallgatóságot!" - irta a Baranyavármegyei Törvényhatósági Iskoiánkivüli Népművelési Bizottság 1936/37. évi tájékoztatója. Ezek a"betétek" gyakran nem is illeszkedtek szervesen hozzá az előadás mondanivalójához, ad hoc jellegűek voltak. Az iskolás gyermekek részére sok helyen rendeztek mesedélutánokat, néhol bábjátékelőadást is. (A munkatervi nyomtatványokon a gyermekekkel való foglalkozást külön kellett feltüntetni. Ez egyébként az Iskoiánkivüli Népmüvelés idejében is hasonlóképpen követelmény volt.) Az ifjúság művelődése egyébként legtöbbször élesen külön vált a felnőttekétől, Ha a faluban korábban volt ifjúsági egyesületi szervezet (nem beszélve a Levente Egyesületről) - ez rendszerint vallásos jellegű volt: vagy katolikus legény ill. leány egylet, vagy a protestáns egyházak keretében alakított "kör" - ezeknek működése legtöbb esetben tovább folytatódott a szabadmüvelodés égisze alatt. - Vannak olyan adataink is, hogy a nagyobb községekben MADISZ, vagy a Kisgazdapárt Ifjúsági Szervezete is létrejött. Ezeknél a legkevésbé sem egyértelmű a szabadmüvelődéshez való viszony; éppen ugy találunk jól együttmüködő ügyvezetőket, mint olyanokat, akik éles harcban álltak a demokratikus ifjúsági egyesületi vezetőkkel - s ezekben a vitákban korántsem az ügyvezető volt mindig a hibás, bár az ellentéteknek rendszerint politikai- világnézeti gyökerei is kimutathatók.
