Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

KUTATÓINK MŰHELYÉBŐL - PETROVICH Ede: Az egyetemalapitó Vilmos pécsi püspök és Janus Pannonius sírhelye

nem gátoltae a védelmet a várfalhoz épitett kápeAna? Hogyan lehetett a külső és belső fal közötti övezetbe bejutni, ha az összeköttetést egy kelet-nyugati irányú épület elzárta? Szivesen csatlakoznánk Gosztonyi nézetéhez, hogy a keresett épitmény nem kelet-nyugati, hanem észak-déli irányú volt és igy csatlakozott emelt szinten a toronyhoz, de véleményünk szerint 1353-Ta©n, amikor a kápolnát alapították, még kötelező volt a keletelés, viszorat » äWgfeflQfthoz való csatlakozást biztosíthatta egy toldaléképület is. Valóban probfé^na az övezetbe való bejutás, de a kérdésre Hauy sem ad választ, mert vázlatán a belső várfal minden megszakítás nélkül folytatódik. A jelek szerint csak a püspöki palota felöl és az északkeleti toronynál nyilt lehetőség az övezet megközelítésére. Egyelőre el kell fogadnunk, hogy a terep múltjának vizsgálata nem emel óvást az ellen, hogy a várfal folytatásának vonalától délre egy 15 méter széles vízszintes területet feltételezzünk. Felvetődhet a gondolat, hogy az Ar anyó s-kápolna helyét Hermanng vázlatán a délfelé nyitott, 4 x 7 m méretű épitmény alapfalai jelzik. Ha ez az épület nem volna 4 50 m magas partba ásva, gondolhatnók, hogy itt volt a kripta és felette a kápolna. Csakhogy a feltüntetett méretek nem elegendők egy olyan kápolnához, melyben nyolc oltár állt. Egyébként a térkép előbb készült (1754-ben), mint történtek az ásatások, melyek során Vilmos püspök sirja és gyűrűje előkerült. A feltevés, hogy az Aranyos-kápolna északi oldalával a belső várfal ma már nem látható folytatásához támaszkodott, uj és nem mindig megfejthető kérdések sorozatát veti fel: Miért építették a kápolnát oda, ahol azt sem a vár megerősítése nem indokolta, sem a kápolna könnyű megközelitése nem javasolta? Miért éppen ide temetkeztek a XIV.- XV. század legjelentékenyebb püspökei? Miért és mikor pusztult el a kápolna annyira, hogy annak még nyomai is eltűntek a föld színéről? A hely kiválasztásának teljes és maradéktalan indoklása továbbra is rejtély marad. De nem lehet figyelmen kivül hagynunk, hogy a székesegyházakat koszorúként körülvevő kápolnák elsősorban nem a hivek számára épültek, hanem bizonyos testvérületek, (confraternitas-ok), társulatok, családok speciális igényeinek kielégítésére, sőt még ennél is gyakrabban csak a papsá g sajátos liturgiái teendőinek kibontakozására. Általában a püspökök a székesegyház kápolnáiban, a kanonokok annak hajójában temetkeztek. Erre utal a már emiitett 1735. évi műszaki leirás : Corpus Christi kápolnával kapcsolatban e szavakkal: In hoc sacello praecipuus erat Praelatorum sepulturae locus.

,r (Ebben a kápolnában temetkeztek leggyakrabban a Prelátusok = püspökök.) De temetkeztek a Szathmáry-épület helyén állott korábbi kápolnában is amint azt a már idézett 1752. évi Névtelen kézirat igazolja. Miklós püspök a maga alapította kápolnát választotta végső nyughelyül. Ugyanoda temetkezett Koller szerint Vilmos püspök is. Sőt nézetünk szerint e kápolna őrzi Janus Pannonius sírhelyét is. Ezúttal kívánok kitérni arra, miért vontuk bele problémánkba Janus Pannonius nevét. Mindenekelőtt bizonyos, hogy Pécsett temették el véglegesen. Ezt tanúsítják a legkorábbi írók: Tubero, Sambucus, Bonfini, Pierio Valeriano, ^ és ezt bizonyítja Megyericsei János gyulafehérvári sírfelirata^

8 épp ugy, mint a pécsi káptalannak Hampó Zsigmond püspök idejében (1473-1505) és kérésé-