Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

KUTATÓINK MŰHELYÉBŐL - PETROVICH Ede: Az egyetemalapitó Vilmos pécsi püspök és Janus Pannonius sírhelye

zadi pécsi forrás az Aranyos kápolnát a Szathmáry-épület helyén kereste. 1736-ban Guttmann jezsuita Oláh Miklós leirásához a következő panaszló kérdéseket fűzte: Hol van az az Aranyos Szűz kápolna, melynek ma még nyomai sem láthatók? Csak nem azok a romok, melyek a katakomba (altemplom külső) bejáratától jobbra láthatók? ... Ha nem ez, akkor hol van az Aranyos kápolna Miklós püspök sírjával együtt?

15 Pécs 1752, évből származó leirása igy nyilatkozik a szóbanforgó kápolnáról: A szentély déli tornya mellett volt egykor a Boldogságos Szent Szűz Aranyos gyönyörű kápolnája, ahol sok püspöknek és apátnak és más egyházi férfiúnak holtteste van eltemetve. ,T

1

6 A már idézett műszaki leirás 1736-ban igy nyilatkozott a kápolnáról: A déli torony mellett romhalmaz látható, alul két kápolnával, köztük az egyik a Szent Szűz Aranyosnak nevezett kápolnája három oltárral, ahol naponként énekes szentmisét mutattak be a papok. E három nyilatkozat szilárd pécsi Hagyománynak látszik, de csak hagyomány, mely nem a kápolna helyét őrizte meg számunkra, hanem azt bizonyítja, milyen nagy volt ennek a kápolnának az emléke és hire. De a lokalizáció tekintetében nem fogadható el hitelesnek. Eltekinte ugyanis attól, hogy majdnem egy időben jelentkeznek e nyilatkozatok, tehát átvételek lehetnek, perdöntő az, hogy Koller sem fogadta el őket szavahihetőknek. Koller mint a káptalani levéltár őre és szorgalmas kutatója bizonyára ismerte az 1735. évi műszaki leírást, de ismerte a két előbbi forrást is, mert azok mind a mai napig kéziratai között fekszenek. Ennek ellenére e nézeteket nem vette figyelembe, egyik könyvébe sem vette fel őket. Ez pedig annak a jele, hogy nem tartotta őket szavahihetőknek. De ha meg kellene is engednünk, hogy ez esetben Koller tévedett és az Aranyos kápolna mégis csak a templom déli oldalán állott, akkor sem tagadható a tény, a iMdből kiásott kápolna Vilmos püspök sírjával és gyűrűjével együtt a székesegyház északi oldalán állott épületből került elő. Egyébként a Szathmáry-épület helyén állott egyik (a toronyhoz esatlakozó) kápolnában csak három oltár fért el, mig a vele szomszédos másik kápolna az 1428-ban alapitott Szent Móric kápolna lehetett. Viszont, mint látni fogjuk, az északi oldal környékén volt akkora hely, hogy ott egy nyolc oltáros szentélyt építsenek. Talán megkönnyíti a kápolna lokalizálását a válasz, melyet erre a kérdésre kapunk: Mi az oka annak, hogy Alsáni Bálint, Henrik és György püspökök síremlékei megmaradtak, viszont teljesen nyoma veszett az Aranyos kápolnát alapító Miklós püspöknek, valamint Vilmos püspöknek és hogy csak a főbbeket emlitsük, Janus Pannonius síremlékeinek. Ha Koller feljegyzéseit hitelesnek fogadjuk el, akkor azt látjuk, hogy Alsáni sirja valamikor a mai Corpus Chri ti kápolnában volt, Henrik püspöké a mai Mária, mig György püspöké a mai Jézus szive kápolnájában állott. Tehát olyan helyeken, melyek nem pusztultak el teljesen. Ebből pedig az következik, hogy az eltűnt sirok olyan épületben állottak, mely tökéletesen romba dőlt. Romba dőlt, mert a vár ama helyén épült, mely hely leginkább volt kitéve az ostromnak. Ilyen hely pedig nincs másutt, mint a vár legkiemelkedőbb sarkán, az északkeleti sarkon. És valóban! Meglepő, hogy a legerősebb, a majdnem két és fél méter széles, belső várfal a székesegyház közepének magasságában az északkeleti szakaszon hirtelen megszakad. De nemcsak ma van ez igy, hanem ilyennek mutatja már Hauy is itt a várfalat. Sőt Hauy ezen a sarkon határozott vonalakkal bizonyos építménynek csonkjait jelzi. Ugyané csonkokat érzékelteti Hermanng is. Leg-