Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

KUTATÓINK MŰHELYÉBŐL - PETROVICH Ede: Az egyetemalapitó Vilmos pécsi püspök és Janus Pannonius sírhelye

kesegyház északi oldala mentén, 1757-ben történt. Ekkor pedig Koller még nem tartózkodott Pécsett. 0 ide csak 1762-ben jött, négy évig itt tanult, 1767ben íRómába ment és onnar csak 1768. végén érkezett vissza. A romok és a sir felbukkanásáról tehát csak hallomás után nyilatkozhatott. Mivel azonban saját szavai szerint az Ő korában (meghalt 1832-ben, de idézett könyvei 1784ben, illetőleg 1804-ben jelentek meg) a kápolna romjai még láthatók voltak és mivel állításait mindig gondos utánjárás előzte meg, nincs komoly okunk arra, hogy szavaiban kételkedjünk. Hogy az előtűnt romok azonosak a régi Aranyoskápolnával, azt Koller esetleg az ugyanott talált Mária-szoborból következtette, de még határozottabban Oláh Miklós szavai alapján gondolta. Kijelentése csak vélekedés, ezért ellenőrzést igényel. Mindenekelőtt szemügyre kell vennünk az Aranyos Mária-kápolnáról szóló forrásokat. Tudjuk azt, hogy Vilmos püspök előde, Miklós, 1355-ben egy Mária-kápolnát létesitett közelebbi helymeghatározás nélkül. A megerősitő pápai okirat annyit árul el, hogy a kápolnában nyolc oltár volt, főként a magyar szentek tiszteletére. 4 Egy 1389-ben kelt irat arról értesit, hogy a Mária-kápolna a várban volt. 5 1401-től kezdve nyolc okirat a várbeli Mária-kápolna jelzőjét, Deaurata, (Aranyos) is feltünteti, de még mindig arról beszélnek, hogy a kápolna in castro, a várban állott. ^ A pécsi Káptalani Levéltárban ma is elfekvő 1503ból származó oklevél, mely a kápolnához kötött javadalmakat és a kápolnában folyó istentisztelet rendjét állapítja meg, azt is elárulja, hogy a kápolna a székesegyház oldalához (ad latus) volt épitve. 7 A legpontosabb helymeghatározást Oláh Miklósnak köszönhetjük, mert ő azt is közölte, hogy a kápolnát a székesegyház északi oldalához építették: Ad septemtrionale latus templi est Collegiatum Sacellum D. Virgini Auratae sacrum, in quo sepulchrum visitur Nicolai, olim Episcopi Quinque Ecclesiensis, exempli veri episcopi:huic affixum est cilicium , vestis pilis contexta, quam vivens deferebat. " (A templom északi oldalánál áll az Aranyos Szűznek szentelt Társas kápolna, melyben látható Miklós pécsi püspök sirja. Föléje van függesztve vezekloöve, és szőrből font ruhája, melyet életében hordott.)^ Felmerül immár a kérdés, hol állott ez a kápolna? A kápolna helyének közelebbi meghatározásánál gondolnunk kell a mai Mária kápolna helyére. Ez is a székesegyház északi oldalához csatlakozik, hosszúsága, mely a legújabb restauráció előtt nagyobb volt, mint a mai, Szőnyi szerint 19 35 m., 9 lehetővé teszi, hogy benne nyolc (középkori, tehát kisebb) oltárt elhelyezzenek. Bár a középkori forrásokban a székesegyházzal kapcsolatban több kápolna neve fordul elő, de Mária-kápolna mindig csak egy. Csakhogy ennek a lokalizálásnak komoly akadályai vannak. Koller Írásából az tűnik ki, hogy a kápolna romjai olyan helyről kerültek elő, melyről a földet el kellett hordani és csak miután ez megtörtént (humo egesta) és miután a kápolna romjai felbukkantak (deprehensisque. . . vestigiis), akkor találtak rá a sirra, benne a gyűrűre. Koller maga is elismeri, hogy az ő idejében is csak romok jelzik a kápolna helyét. Koller szerint a földmozgatás, mely a gyűrűt a kápolna romjaival együtt a felszinre vetette, Klimó püspök idejében, tehát 1751-1777. között történt. Ek-