Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában

si felügyelő jelent: "nincsenek demokratikus szellemtől átitatott, hivatásszere­tettől megérintett szellemi vezetők, ott, ahol erre a legnagyobb szükség len­ne: a telepes községekben. A régi megmaradt sváb lakossággal huzamosabb i­dő óta együtt élő "sorstárs" néptanitói gárda, mondjuk ki nyiltan, a legtöbb helyen a svábság soraiból került ki, valahogyan mártiromságot vállal és é­rez a magyarságukat megtagadott svábokkal. . . nem tud és nem is akar be­leilleszkedni az uj életformába, a telepes magyart idegen betolakodónak mi­nősiti. ... A telepes községekben a politikai ellentétek is élesebbek, kirívób­bak, mert nemcsak világnézeti, hanem gazdasági ellentéteket állítanak szem­be egymással az uszítók. . . "14 Baranya megye 118 községét érintette a ki- és betelepítés. A megyei felü­gyelő több izben felhívta a figyelmet arra, hogy a telepes községekben maja nem mindenhol sváb származású férfi tanerők működnek, ahol a telepes leá­nyok, asszonyok nevelését elhanyagolják. "15 Kéri, hogy egy tanítónőt ossza­nak be a szabadművelődési felügyelőségre, a telepesek kulturális nevelésé­nek irányítására. x Később felállították ugyan a Székely Telep Népművelési Hivatalát, amelyhez Tolna megyéből 29 és Baranya megyéből 4 telepes község (Hidas, Véménd, Somberek és Palotabozsok) tartozott. A baranyamegyei felügyelő azonban nem tartotta megfelelőnek ezt az intézkedést. Ismét javaslatot tett a VKM­nek, hogy egyik beosztottja önálló hatáskörrel foglalkozhasson a baranyai telepesek népművelési problémáival. Az engedélyt azonban ezúttal sem kap­ta meg. A második népművelési év kezdetén a felügyelő arról ir, hogy 73 község­ben talált ügyvezetői megbízatásra alkalmas személyt. 1947 januárjában 170 helyi tanács működéséről tud, egy későbbi, júniusi jelentésben pedig 91 olyan községet mutat ki, ahol szabadművelődési tevékenység folyik. Ez a változékony kép a VKM uj törekvésével függött össze; azzal, hogy a munka minőségét javítsa. M ig ugyanis 1945/46-ban minden törvényhatóság köteles volt - legalábbis utasítást kapott erre - létrehozni a szabadmüvelo­dés helyi szervezetét, addig 1946 végétől már bizonyos szelektálás érvénye sült a népmüvelés színvonalának emelése érdekében. 1947 őszén pedig már csak bizonyos feltételek alapján kapott valaki megbizatást a szabadművelő­dési munka végzésére; az aki az augusztus hóban rendezett ügyvezetői tan­folyamot elvégezte. A VKM 77.640/1947. VIII. ü, o. rendelete szerint ügyve­zetői szaktanfolyamra viszont csak azokat kérték be, akiknek "kétségen kí­vül megadható majd a miniszteri megbízatás. "I 7 A népmüvelés fő formái. Az iskolából kikerült vagy " idősebb ' lakosság kulturális nevelése nem volt uj feladat a falusi értelmiség számára. A néppel összeforrt, a falu minden' é­le gondj át-baj át ismerő tanítóság körében volt, aki hivatástudattal mély meg­győződéstől fűtve dolgozott régebben is,. hogy a falu lakosságának látókörét tágítsa, elemi ismereteit szélesítse. Együtt küzködte át a háborús éveket ta~

Next

/
Thumbnails
Contents