Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

OLVASÓKÖNYVÜNKBŐL - PAP László: A mohácsi csata

kívüli erőfeszítésébe került, amig a parancs végrehajtására tudta rábírni embereit. A török eredményes megíú .adására kínálva kínálkozott a Karassó (Karasica) ingoványos térsége, amelyet csaknem járhatatlanná tett a hetek óta tartó esőzés. E térségen tul volt az a tábor, amelyből Tomori visszavonni kényszerült a Dráva-pienti sereget. 8 A végleges sikert is könnyen hozható támadás elmulasztása a töröknek is feltűnt. Erről Kemálpasazádé igy emlékezik: "Azon - (t. í. a mohácsi) - mező és a Dráva között van egy, a folyó kiöntései alkotta, nagy terjedelmű mocsár, melyen rendkivül nehéz az áthatolás, mert amryira ingoványos hely, hogy sem embert, sem lovat nem bír meg. bárhova lép az ember, lesüpped. Ha a nyomorult király a vele ievo kutyákkal e mocsár szélére jött volna s ott ágjniüteget állitva fel, tüzelt volna a támadó ellenségre: akkor megakadályozza vaia, hogy a hit harcosai a szent harc vadas kertjébe menjenek, akkor elhárítja fejéről a sors büntetésének felhőjéből szakadó záporát a szerencsétlenségnek. .." "Ekkor már" - jelenti Burgio - "Őfelsége Mohács mellett ütött tábort, az ellenségtől mindössze négy magyar mérföldnyire, de most már Őfelségét az ellenségtől nem választják el többé sem hegyek, sem folyók, sem erdők. " Brodarics csaknem ugyanezeket a szavakat használja, amikor a magyar tábor helyéről beszél, utóbb hasonló szavakkal irja le a magyar harcrend előtti térséget, amiről alább még szó lesz. Burgio ujabb jelentéséből kitűnik a király seregének gyarapodásába vetett, rövidesen a semmibe • veszett, • reménykedés is: "Azt mondják, hogy Őfelségének van vagy 40. 000 embere s ha még csatlakozik hozzá a horvát bán B

atthyány Ferenc és Frangepán Kristóf gróf, kiknek rövidesen ide kell érkezniök, akkor a király serege jól megfogja haladni az 50. 000-et. Ha Zápolya vajda is megjönne, akkor a magyar sereg valóban jelentékeny lenne. Más források említik, hogy a vajda is, Frangepán Kristóf is futárüzenetek utján kérve-kérték a királyt, ne ütközzenek meg, amíg seregeikkel meg nem érkeznek. Az ellenség szomszédságában.látszólag egybefonódik a sokféle érzelem és akarat: "A mieink-jól tudják" - folytatja jelentésében Burgio - * "hogyha nem akarják elveszíteni az országukat, akkor meg kell vivniok a törökkel, vagy át kell engedniök Bu-