Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)
HELYTÖRTÉNETIRÁSUNK FELADATAIBÓL - VARGHA Károly: Baranya és Pécs új monográfiájának tervéről
zásu adataival. - Maggyőződé síink, hogy ennek a munkának és más idevágó és már kész anyagnak felhasználásával megyénk pl. a földrajzi nóvgyüjtésben minden más megyét régen megelőzhetett volna. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy ezt a munkát lassan a tönkreolvasás, az elrongyolódás veszedelme ragadja ki kezünkből, mert egyetlen példánya van csak, amelyet sokan forgatnak. Mind a mai napig nincs megfelelő elképzelés a mü olyan megóvásáról, hogy művelődési és forrás szerepét mégis továbbra is betölthesse, vagy a mainál is nagyobb körben hathasson. 3. Megyénknek egy másik falulexikonszerü gyűjteménye az un, Krisztics-kartoték , A kutatók többsége ezt is a Pécsi Állami Levéltár kutató s zobáj áoan ha3z nálja. Az 1940-es években forrásmunkákból való kimásoiással készült, nagyjából időrendi összeállítású cédulaanyag nem mindenben hü a forrásokhoz, nem mondható teljesnek sem, rendszerezésében is a régi járási beosztást követi; de hasznos, mert jól hozzáférhető és elég gazdag adattár. Az is előnye Németh Béla emiitett kéziratával szemben, hogy több példányban készült. A szerző örökösein kivül a Dunántúli Tudományos Intézet is rendelkezik vele. Mai szempontból súlyos hiányossága, hogy az 1951 óta megyénkhez csatolt szigetvári járásról nem tartalmaz semmit. 4. Nyomtatásban megjelent baranyai falulexikonnak keli tekintenünk - az előbbieknél szegényebb anyaggal - a Kalotai László szerkesztésében 1934-ben Pécsett (442 és 371 lapnyi terjedelemben) megjelent Pécs-baranyai ismertető1. A munka első része tartalmazza a településekre vonatkozó adatokat, a második rész cimtár. - Ez a mü - bár a tudomány szempontjából sok hibát találunk benne - azért jelentős, mert igen széles körben hatott, nagy volt az olvasótábora, s ezért a népmüvelésben és a szülőföld múltja iránti érdeklődés felkeltésében és kielégítésében kifejtett hatásai igen jelentősek. Népünk helytörténeti ismereteinek gazdagításában ez az aránylag igénytelen munka sokkal többet tett, mint a tudományos müvek egész sora. 5. Hamarosan az előző mü után ugyancsak nyomtatásban látott napvilágot egy ujabb falulexikonszerü összeállítás megyénkről. Ennek adatai több vonatkozásban bővitették a "Pécs-baranyai ismertető" közléseit. Szeghalmy Gyula: "Dunántúli vármegyék" cimü, Budapesten 1938-ban megjelent müve megyénkben forgalmazott példányainak második részeiként (az 554-672. lapokon) jelent meg Fehérvár y Géza és Sa s s Jenő dr. : "Baranya vármegye kö z ségei" cimü öszszeállitása. - Minden híreszteléssel ellentétben - elég megbízhatóan adják itt a szerzők a települések legfontosabb akkor időszerű adatait, valamint a falutörténeti közléseket. - Ennek a műnek is egyik főhibája ma, hogy nem találjuk benne az azóta Baranyához csatolt települések adatait. Népművelő szempontból ennek a munkának is nagy volt a hatása, mert jelentős példányszámban került piacra, szinte minden faluban volt belőle 2-3 példány. Ezeknek a müveknek felsorolásával már el is érkeztünk a jelenkorba. Az előzményekből le kell szűrnünk a legfőbb tanulságokat. Tanulságok. - Testesebb, a mai igényeknek megfelelő megyei monográfiánk nincs, ezért mielőbb el kellene azt készíteni. Ahogy a múltban (és már megyénkben is) történt, a müvet munkaközösségnek kellene megírni.
